Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

I.Tanulmányok

42 SZENDE LÁSZLÓ

lincselő ékesszólása nagy sikereiben hathatós tényezők voltak”.

2 Tanulmányom

ban ezt a tevékenységet kívánom vázlatosan megvizsgálni, kitérve Rómer és a Nemzeti Múzeum korábbi kapcsolatára, a múzeumi állományba kerülésének körülményeire és az intézményben elvégzett hatalmas munkára. Rómer Flóris 1869. július 1-jétől vezette az Érem- és Régiségtárat, a szervezeti egység Magyar Nemzeti Múzeum egyik legrégibb osztályaként, 1814-óta működött.3

Az intézmény első, 1845–1846-os, igaz nem jóváhagyott magyar nyelvű szabályzata 23 pontban rendelkezett „őrének” feladatairól, megjegyezve, hogy „A’ számtalan ékességekből ’s különbféle kisebb és nagyobb, gyakran egymáshoz hasonló sok tárgyból összeállított kincs, régiségek és pénzek gyűjteménye, kiterjedt tudományos ismeret mellett tiszta kezelést és munkás és fáradhatatlan szorgalmat kíván.”4

Rómer állo

mányba vétele szerves része volt az év eleje óta megfigyelhető, teljesen új korszakot hozó változásoknak, a folyamatok megértése végett érdemes röviden kitérni az intézmény akkori helyzetére. A legjelentősebb fordulatot az új főigazgató személye jelentette: 1869. február 25-én nyugdíjazták Kubinyi Ágostont, akit több mint 25 esztendeje, 1843. április 8-án nevezett ki József nádor.

5 Tény, hogy vezetése alatt számos nehézséggel kellett szembenéznie, a forradalmi idők és az önkényuralom évei nem kedveztek a nyugodt, tudományos munkának.6

Kubinyi is érezte, hogy lép

nie kell, ezért az 1861-es országgyűlésre egy emlékiratot állított össze, hogy „a hon atyák e fontos és nagyhasznu tudományos intézetünket figyelmökre méltatván, tespedéséből kiemelik, s virágzó állapotba hozandják”– olvasható az elő-2 HAMPEL (1902) 82; Halitzky Antalt 1814. november 25-én nevezte ki József nádor a régiségtár őrévé. S

UPKA (1913), 4. 3 HAMPEL (1902), 77.

4 DEBRECZENI-DROPPÁN (2006) 157.

5 DEBRECZENI-DROPPÁN (2011) 203.

6 SUPKA (1913), 7. Kubinyi Ágoston (1799–1873) 1843 és 1869 között állt a Magyar Nemzeti Múzeum élén. A kép lelőhelye: Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok