Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
342 BALOGH GÁBOR likus életet élnek.) Középiskolai tanulmányait a piaristáknál végzi Budapesten; tanulmányi versenyeken vesz részt, ahol kiváló eredményeket ér el. 1934-ben érettségizik, és a váci egyházmegye kötelékébe jelentkezik papnövendéknek. Lelki atyjának ajánlása szerint modern, sokoldalú, körültekintő és pasztorációra termett, akit lelkes, apostoli elhivatottsága vezérel a papi pályára. Teológiai tanulmányait Bécsben folytatja, a kisebb rendeket a Collegium Pazmanianum növendékeként 1937-ben veszi fel. 1939 januárjában a váci egyházmegyére leteszi a szükséges esküket, március 25-én pedig Vácott pappá szentelik. Püspöke először Rákospalota MÁV-telepre helyezi, 1941. október 1-jétől a vecsési állami iskolák hitoktatója lesz, 1942 augusztusában pedig ismét Rákospalota MÁV-telepre (a Jé zus Szíve-templomba) kerül hitoktatónak. Gusztáv Béla 1943-ban kéri a KIOE Országos Központjába való helyezését, de Pétery püspök a körülményekre és a paphiányra tekintettel elutasítja a kérelmet. 1944 nyarán azonban kurzusvezetőként bekapcsolódhat a Magyar Szent Kereszt Egyesület hitbuzgalmi munkáiba. Jánosi Józsefnek, az Egyesület egyházi elnökének kérésére Pétery megyéspüspök 1944. augusztus 14-én kelt levelében „további intézkedésig” formailag is átengedi őt az Egyesület kötelékébe, ahol megkeresztelt, valamint konvertálni szándékozó zsidók hitoktatását, keresztelését és lelki gondozását végzi. Ebben az időszakban „minden formában részt vett az üldözöttek mentésében és segítésében – olvasható róla. Emiatt összeütközésbe került a Gestapóval és a nyilas különítményekkel. Egyes visszaemlékezők szerint, amikor a pályaudvaron karingben és stólában áldoztatta a vagonokba terelt foglyokat, egy SS-katona agyonlőtte. Mások szerint Gusztávnak szabad bejárása volt a gettóba és a pápai védett házba, ahol szülei is menedéket találtak, s egy razzia alkalmával innen hurcolták el és kivégezték. Witz Béla érseki helynök december 19-én kelt, Serédi Jusztinián prímáshoz intézett le vele szerint Gusztáv Béla egy héttel korábban eltűnt.” Egy 1945-ben megjelent szociáldemokrata újság szerint a nyilasok a Parlament pincéjében lőtték agyon. Kis György Adony, 1914. november 13. – Bakonyszentlászló, 2005. március 6.: zsidó származású, veszprémi egyházmegyés pap, teológiai doktor (1938), plébános. Szüleivel együtt négyéves korában katolizál. Teológiai tanulmányait Innsbruckban végzi, 1937. július 25–én szentelik pappá. Gyulakeszi és kaposvári káplánkodás után 1941 és 1947 között a sváb Romándon plébános. 1944 júliusában és augusztusában püspöki engedéllyel Budapesten tölti szabadságát, és bekapcsolódik a hitújoncok oktatásába. Jánosi József, az MSzKE egyházi elnöke a Szentlélek Szövetség által
