Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
A SZOCIÁLIS TESTVÉREK TÁRSASÁGÁNAK KRÓNIKÁJA 341 Életrajzok 128 Cavallier József Budapest, 1891. február 23. – Budapest, 1970. január 31.: laikus, hírlapíró, bölcsészdoktor (1932), a püspökkari bizottság főtitkára, világi elnök. Különböző lapoknál (Új Lap , Alkotmány stb.) dolgozik. Az I. világháború idején újságírói tevékenysé gének fontosságára tekintettel mentesítik a katonai behívás alól. 1919 szeptemberétől az Új Nemzedék munkatársa, majd közel tíz éven keresztül felelős szer kesztője. 1932-től a Búvár című természettudományi folyóirat társszerkesztője, 1936-tól felelős szerkesztője. 1939 októberétől a Zichy Gyula érsek vezetésével alakult püspökkari bizottság főtitkárává kérik fel, amelyet „nemes kötelességből” az Országos Szociálpolitikai Intézetben betöltött tisztsége mellett végez. A Magyar Szent Kereszt Egyesület 1940-ben társelnökévé, 1942-ben pedig világi elnökévé választja, amelyet 1944. november 17-ig lát el. – A háború után ellenzi az Egyesület újjászervezését. Ennek ellenére tiszteletbeli elnökévé választják. Egy rövid ideig a Magyar Vöröskereszt vezető tisztviselője lesz, illetőleg a Külügyminisztériumban vállal vezető tisztséget. Először a vatikáni, utána a francia és végül az izraeli nagyköveti poszt várományosa, de egyiket sem sikerül elnyernie, sőt 1948-ban a minisztériumból is elbocsátják. Hamarosan megvonják a nyugdíját is. 1948 közepén az új rendszerrel szemben tanúsítandó pragmatikusabb magatartás előmozdítására harmadmagával levelet ír Mindszenty hercegprímásnak, aki fogadja őket. 1949 októberétől ismét elvállalja a Magyar Szent Kereszt Egyesület világi elnöki tisztségét, amelyet az egyesület elhalásáig (1956?) tölt be. – 1950-ben részt vesz a katolikus papi békemozgalom alakuló ülésén, és az egyesület alapszabályait a békemozgalmi tevékenységnek megfelelően alakíttatja át. Megélhetését éveken keresztül óraadásból biztosítja. Bevételi forrása származik az A Kereszt , a Katolikus Szó, élete utolsó éveiben a Magyar Kurír részére készített fordításaiból és írásaiból, illetőleg az Ecclesia Szövetkezet részére végzett bedolgozásból. Gusztáv Béla János Budapest, 1916. július 23. – Budapest, 1944. december 16.?: zsidó származású, váci egyházmegyés pap, hitoktató, teológiai doktor (1939). (Szülei még születése előtt katolizálnak, és a Budapesti Szent Rókus Plébánia tagjaként buzgó kato-128 Az alábbi rövid életrajzokat levéltári és kézirattári kutatásaim során (ELTE EL, KFL, PFKK, PL, SzTTI, VPKL), valamint könyvtári folyóiratok, lexikonok (Katolikus Szó, Katolikus Lexikon) adatai alapján állítottam össze.
