Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
A SZOCIÁLIS TESTVÉREK TÁRSASÁGÁNAK KRÓNIKÁJA 335 ma királyné út felé ment Natália testvérrel, hogy egy villát megnézzenek, amelyet a Nemzetközi Vöröskereszt részére ajánlott fel tulajdonosa. A villamos hosszan elszaladt a kívánt helytől, és ők ketten még elégedetlenkedtek, hogy milyen nagyot kell gyalogolniok az 1. számtól vissza a 26-ig. Alig indultak el az utcán, egyszerre éles füttyszó hallatszott. Ők csodálkozva néztek körül, azt hitték, hogy jeladás talán a rendőrnek, s abban a percben hatalmas robaj. Futásnak eredtek éppen ellenkező irányban, míg egy nevető munkásember fel nem tartóztatta őket, hogy „ó, hiszen ez gyakran megesik errefelé”. Később kiderült, hogy pontosan a 26-os villa kertjében csapott le a gránát. A két testvér azonban csak addig fél, amíg nem látják a veszélyt. Ha szembe kell szállni vele, rögtön készek, talán jobban is, mint más. Így történt, amikor német katonák akartak szállást a Bokréta utcai Munkásnő Otthonban. Rémülten fogadta a katonákat a portás, de rémületével semmit sem tudott elérni. A katonák egyre beljebb nyomultak. Nikoletta testvér éppen a portásfülkében telefonált. Hirtelen előugrott nagy határozottsággal, és összes német tudásával elébük állt: Das ist eine Damenhaus. A katonák bámultak, de Nikoletta testvér még közelebb lépett feléjük: Na puc innen, puc innen! (Az hitte, hogy német szót fabrikál, s a pucolni igét puc-ra rövidíti.) A német katonák meglepetésükben karjukat magasba lendítve köszöntek és távoztak. A Zugligetben pedig később már az ostrom alatt a pince leghűségesebb őrzője Ivánka testvér volt. Éjjel, nappal ott gubbasztott, míg a bombák körülöttünk csattantak. Még ebédelni is csak a legtisztább természetfeletti engedelmességből volt hajlandó. És a sors iróniája, hogy a megszálló orosz csapatok legelső katonája egyenesen a pincébe ment, és feléjük szegezett puskával „érdeklődött” német katona iránt. És amit a pince hidege és a testvérek biztatása sem tudott elérni: Ivánka testvér alighogy a katona távozott, otthagyta a pincét, és a legnagyobb gránátcsattanások között szaladt fel a pincéből a házba, hogy a testvéreket figyelmeztesse, hogy megjelent az első orosz katona. Másnap este, amikor a konyhában letelepedett orosz katona nem volt hajlandó kimozdulni – mindenáron éjjeli szállást akart nálunk –, ismét Ivánka testvér lépett a helyzet magaslatára: vállalkozott, hogy beszél vele szlovákul, és 5 perc múlva szokott sápadt arcával visszajött: a katona elment. Megmondtam neki kereken, de kedvesen, hogy itt hely nincs, mert ez egy klastrom. Később már megtanultuk oroszul, hogy monaszteri és ezt hajtogattuk. [Margit testvér példabeszéde] December 22. „Most, amikor ebben az istenítéletes állapotban van az emberiség, egy roppant érdekes dolgot lehet megfigyelni. Hogy a pénz elvesztette vásárló erejét, az összértékek valóságos rangsorozat szerint mutatkoznak meg”, mondta
