Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

I.Tanulmányok

HERCHL ANTAL ISKOLAMESTER TEVÉKENYSÉGE BAJNÁN (1764–1773) 33

A következő, A Harmadik

pontban Herchl megemlíti, hogy valaki az alábbi sza

vakkal megvédte őt a szenátusban:

Nem ugy, Uram Bátyám, hadjuk a tótokat

Mi köztünk maradni, szenvedni azokat.

Ám ők kórmányozzák Nemes Országunkat,

Noha mint Zsellérek mutatják magokat.

Á mi Ivadékink tőlők tanúljanak,

Az ő maradványik nálunk okúljanak,

Sógorságban lépni velűnk így tudjanak,

Kérjük inkább őket, meg-ne utáljanak.

[...]

Jól tudjuk minnyájan, melly nagy hibák vannak,

Mi bennünk: kit mások meg-orvosolhatnak,

Honnyunkbúl eleink ki-kelni sem hagynak,

Tótok Szenvedéset mi előnkben hágnak.

102

Egy másik szenátor egyenesen Herchl megkövetését indítványozta:

Én tsak azt találom, hogy meg-kerleltessen

Á meg-bántott Tót? És meg követtessen

Azoltúl, kik őtet illy nagy fertelmesen

Hírében, nevében motskolák főlőssen.

103

Vagy más helyütt a keresztény ember felelősségére figyelmeztettek:

Esküszünk árra-is, hogy jövevényeket

Sem hadjuk-el vétek járó szegényeket,

Ám még Pogányok-is táplálták ezeket,

Hát mi Keresztyének, mért vetnénk meg őket.

104

Életéről – eddigi kutatásaink szerint – többet sajnos nem tudunk. Énekeskönyvének és élettörténetének végén, 1806 táján lerajzolta a Fejér vármegyei Ráckeresztúr templomának és kertjének alaprajzát, és megírta a fent idézett utolsó Vallás Tételét. A rajzon pontosan bejelölte, hol kíván nyugodni. Kívánsága szerint sírem

-102 Uo., 446. ( 119.) 103 Uo., 453. (126.)

104 Uo., 457. ( 130.)