Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
A SZOCIÁLIS TESTVÉREK TÁRSASÁGÁNAK KRÓNIKÁJA 301 júniusában-júliusában – nyilas párttagsága ellenére – még a neofitákat védi, és szembeszáll az ugyancsak nyilas házmester gyűlölködésével, Szálasi hatalomra jutása után másfél hónappal azonban papi és szerzetesi fogadalmával már össze nem egyeztethető módon viszonyul a hitújoncokhoz és konvertitákhoz... Hasonló nehéz feladatot kell megoldani a Magyar Szent Kereszt Egyesület nek is. Elnöksége 1944. március 14-ére hívja össze az V. évi rendes közgyűlést, amelyet – határozatképtelenség esetén – 1944. március 26-án a Szent Imre herceg útján tartanának meg, és amely „a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határozatképesnek” minősülne. A Meghívó szerint: „A közgyűlés előtt reggel 9 órakor a Szent Margit Intézet kápolnájában fővédnökünk báró Apor Vilmos dr. győri megyéspüspök úr őnagyméltósága szentmisét mond, amelynek során szentáldozáshoz járulunk.” A történelem azonban közbeszól: 1944. március 19-én Magyarországot megszállják a német csapatok, és új fejezet kezdődik az Egyesület, valamint a zsidó származású keresztények életében. 3 1944 júniusára az események felgyorsulnak. Az Egyesület kénytelen az egyházmegyékhez és a szerzetesrendekhez fordulni, hitoktatókat kérni, hogy a neofiták tömegeit megfelelő oktatásban tudja részesíteni. Budapesten összesen 160 csoportban 80 hitoktató közreműködésével folyik a mintegy 30 ezer neofita felkészítése a keresztségre (vö. Mellékletek. Kimutatás ...). Az Egyesületnek áten gedett hitoktatók közül a jelen dokumentum Kis György veszprémi egyházmegyés, Gusztáv Béla váci egyházmegyés, Majtényi Béla jezsuita szegedi, valamint Halász Pál szeged-csanádi egyházmegyés papok nevét emeli ki. 4 Az Egyesület ahhoz, hogy munkáját hatékonyabban folytathassa, hamar a pápai nunciatúra védelme alá kerül. De ez sem védi meg a nyilasok zaklatásától. A nyilasok az egyesület hittanóráit igazoltatások céljából megzavarják. Sőt, az I., a VIII. és a IX. kerületi fegyveres pártszolgálatosok bejelentés alapján 1944. november 17-én dél körül az egyesület Budapest VIII. Múzeum krt. 10. I. em. 4. szám alatt levő központjába is kiszállnak. Helyiségeit átkutatják, a menlevélre várakozó több mint száz zsidó származású személyt igazoltatják, készpénzüket, arany és ezüst értéktárgyaikat elszedik, jegyzékbe foglalják és elviszik. Erőszakot is alkalmaznak, lövés dördül, melynek során Cavallier József, az Egyesület világi elnöke megsérül.5 Ezzel gyakorlatilag felszámolják a központot. 6 3 Az V. rendes közgyűlést a túlélők csak a háború és az igazolási eljárás lezajlása után, 1945. december 2-án tudják megtartani. 4 A férfi hitoktatók közül 1944 végén Ervin Gábor esztergomi főegyházmegyés pap, Gusztáv Béla váci egyházmegyés pap és valószínűleg Kardos Dezső, a Notre-Dame de Sion szerzetese, áldozár, az Egyesület alapító lelki vezetője is mártírhalált halt. 5 Vádirat a nácizmus ellen, 447. (191.a) és 461–463. (194.) 6 1944. december 7-én Apor püspök vezetése alatt szerettek volna még vezetőségi ülést tartani, de azon már csak ketten jelentek meg – írta önéletrajzában Biró Bertalan egykori lelki vezető. Vö. VPKL Biró Bertalan hagyatéka.
