Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

I.Tanulmányok

HERCHL ANTAL ISKOLAMESTER TEVÉKENYSÉGE BAJNÁN (1764–1773) 31

A Libák-is néki hűvséget mutattak,

Hizelkedve leg ott néki hálálkodtak,

Papatyi, papatyi, éképen csacsogtak,

Ötet Gazdaszonynak örömel fogadtak.

Egy kecskémis vala már akkor csordában,

Hogy estve haza jött nagy sebes futtában,

Memmegve keresi Gazdaszonyt a’ Hazban,

Ez-is rea ösmért ott benn a’ szobában.

93

Herchl boldog bajnai iskolamesteri időszaka kilenc tanév után, 1773. március 12-én szakadt meg. Ez az esemény egybeesik jóakarója, báró Sándor Mihály halálával (1773). A birtokot fia, báró Sándor Antal örökölte. Ezt követően hat esztendőn keresztül (1773 és 1779 között) Herch Antal számtartóként szolgált a Sándor család Bajnához közeli gyarmatpusztai uradalmában.94

Kasznárként az allódium mezőgazdasági munkáit (erdőirtás, rétek feltörése, építkezések) irányította.

Herchl életének 1779-től újabb virágkora következett: a Fejér vármegyei (Sár)

szentmiklóson (ma Sárbogárd része) szintén uradalmi-mezőgazdasági munkákat végzett, és havonta egyszer jóakarója, báró Sándor Antal kérésére, Gyarmatra is visszajárt. A szentmiklósi pusztát nyolc éven át, 1779 és 1787 között árendában bírta a bárótól, amit önéletrajzában az ígéret földjé

nek

95

nevezett. Ráckeresztúron is többször megfordult ezekben az években. A Kánaán után – saját szavaival élve – a babiloni fogság, azaz az Ercsiben (Fejér vm.) töltött esztendők következtek 1787 után. Itt Szapáry gróf96

szolgálatában dolgozott. Az itteni, konfliktusokkal teli működése közben megismert embereket ószövetségi figurákkal személyesíti meg: Szapáryt Asverusnak és Nabucodonosornak, saját magát pedig Mardokeusnak titulálja. Közben Esztergomban házat vásárolt, de Szapáry marasztalására Ercsiben maradt. Esztergomi birtokát eladva 1792-ben Székesfehérvárra költözött, bár igazából falura vágyott. Székesfehérvárott házat, szőlőt és majorságot vett. Nagy tiszteletet vívott ki magának a királyi városban. Azt gondolták, hogy 93 Uo., 362. (Herchl számozásával: 35.)

94 Gyarmatpuszta 1717-ben került a Sándorcsalád tulajdonába, ahol báró Sándor Mihály ménest alapított. Lásd: TÓTH (2001), 162–163.

95 Herchl Antal-énekeskönyv (1765–1806), 373.

96 Szapáry gróf keresztnevét Herchl sehol nem adja meg. Nagy Iván genealógiája alapján az időpontok és a helyszínek egyezése szerint két családtagra gondolhatunk: elsősorban Szapáry III. Péter tábornokra, aki 1758-ban többek között Ercsi örökös földesuraként szerepel, valamint az ő elsőszülött fiára, Szapáry II. János (1757–1815) ezredesre, valóságos belső titkos tanácsosra, utóbb Habsburg József nádor főudvarmesterére. N

AGY (1863), 482. A Szapáry család házasság révén került kapcsolatba a Sándor családdal: gróf Sándor Vince császári és királyi kamarás gróf Szapáry Annát vette feleségül a 18. század végén. Bővebben: TÓTH (2001), 36, 164.