Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
294 SZABÓ ANDRÁS PÉTER GRYGORIEVA, Tetiana (2014), Zur Selbstdarstellung polnisch-litauischer Botschafter im frühneuzeitlichen Istanbul, in Die Audienz. Ritualisierter Kulturkontakt in der Frühen Neuzeit, szerk. BURSCHEL, Peter–VOGEL, Christine, Köln–Weimar–Wien, 81–100. GUSZAROVA, Tatjana (2005), A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői, Levéltári Köz le mények,76/2, 93–148. GUSZAROVA, Tatjana (2013), Vármegyei követek a magyar országgyűlés alsótábláján a 17. században, in Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig , szerk. DOBSZAY Tamás et alii, Budapest, 123–143. GYENIS András (1941), Régi jezsuita rendházak , Vác. GYULAI Éva (2002), A törökkori mezőváros társadalma és gazdálkodása, in Szendrő monográfiája, szerk. VERES László–VIGA Gyula, Szendrő, 165–226. HAJNAL István (1930), kiad., Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka , Budapest. HAMMER, Johann von (1829), Geschichte des Osmanischen Reiches, V. Vom Regierungsantritte Murad des vierten bis zur Ernennung Mohammed Köprili’s zum Grosswesir 1623– 1656 , Pest. HILLER István (1989), Csáky István lengyelországi követjárása 1644-ben, Történelmi Szemle, 31/3–4, 192–207. HORN Ildikó (2005), Az erdélyi fejedelmi tanács 1648–1657, in UŐ, Tündérország útvesztői , Budapest, 232–256. JENEY-TÓTH Annamária (2012), „Urunk udvarnépe...” Udvar és társadalma Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelemsége idején a kolozsvári számadáskönyvek tükrében, Debrecen. JENEY-TÓTH Annamária (2015), Ifjabb Rákóczy György váradi udvartartásának kezdetei (1638–1640–1642), in „Várad, Erdély kapuja...” Nagyvárad történelmi szerepe a feje delemség korában, szerk. OBORNI Teréz, Nagyvárad, (Tanulmányok Biharország történetéről, 2.), 79–101. KARÁCSONYI János (1922–1924), Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig , I–II, Budapest. KÁRMÁN Gábor (2011), Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után , Budapest. KEMPELEN Béla (1911–1932), Magyar nemes családok, I–XII, Budapest. KOLTAI András (2008), A Lászlóffy-kódex újkori tulajdonosairól, Magyar Könyvszemle , 124/2, 93–110. KOLTAI András (2012), Batthyány Ádám – Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén, Győr. KOMÁROMY András (1898), Adatok az 1610. év történetéhez, Történelmi Tár , 21, 481–504. 596–620. KOP čAN , Vojtech (1986 ), Turecké nebezpe č enstvo a Slovensko , Bratislava. KOROKNAY Gyula (2006), Kállói kapitányok , szerk. HENZSEL Ágota, Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai, 3/13). KRÁLIK, Ján–ZAMBOJ, Ján (1975), Pukanec na hraniciach Osmanskej ríše, in Pukanec.Pa mätnica k 30. výroč iu oslobodenia , szerk. ZAMBOJ, Ján, Martin, 117–138. KULCSÁR Péter (2003), A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig , Budapest. LICHNER Pál (1863), Lippay György esztergomi érsek magyar levelei, Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 2, 184–187, 270–273.
