Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

III.Forrásközlések

FORGÁCH (III.) ZSIGMOND LEVELEZÉSE LIPPAY GYÖRGGYEL (1639–1644) 281

Lehet nagyságodnak hírével őfelsége szándéka és akaratja, hogy az mely hat falut az óvári jószágból bírtunk, tőlünk kiváltódjanak és másnak adattassanak.

157 Énnekem, nagyságos uram, azon az földön semmi jószágom nincs. Itten, ha az fejedelem ki talál jönni, az sárt egyedül meg nem állhatom. Ha áruló nem akarok lennem, kitől Isten oltalmazzon, minden jószágomtól el kell búcsúznom. Ha Bécsben kellett volna lennem, volt volna mégis mihez bíznom, hogy megment az kódulástól. De ettől is megfosztatom, és mind eleim, mind magam szolgálatja ezzel jutalmaztatik. Hagyom nagyságod bölcs ítéletire, ha méltán fájhat-é szívem, és micsoda kedvvel szolgálhasson az ember. Nagyságodat kérem, végyen patrociniumja alá, és tartson meg gratiájába, parancsolván, ha miben ítél nagyságod maga szolgálatjába lenni alkalmatosnak. Isten nagyságodat tartsa meg sok esztendeig jó egészségbe. Írtam Szalancz várallian 27. novembris 1643.

Nagyságodnak alázatosan szolgál: gróf Forgacs Sigmond manu propria

14. 1644. márc. 1. Galgóc. Forgách Zsigmond Lippay György esztergomi érsek

nek. Eredeti, saját kezű. PL AS Act. Rad. Classis X. No. 196. 13. csomó p. 219–222. (MNL OL 2649. filmtári tekercs X.19. cím)

Alázatosan szolgálok nagyságodnak, áldja meg Isten nagyságodot kívánta való jovaival!

Ide érkezvén Galgócra, első tekéntetem is fegyver, és csaknem emberhalál,

158 mert Csáky István uram

159 egyníhány részeges dragont hozván magával, és itt konfliktusai már abban a levélben is szerepelnek, amelyet Forgách Zsigmond 1641. aug. 25-én küldött a nádornak. (MERÉNYI [1904], 452.) Ahogy az a szendrői nemesség 1643. jan. 8-án kelt, Forgách Zsigmondnak írt leveléből kiderül, a főispán közbenjárt érdekükben a királynál. Mellette az uralkodóhoz írt kérvényük másolatát is megtaláljuk, amelyben felsorolják sérelmeiket: Szunyogh Gáspár főkapitány igyekszik őket kiszorítani Szendrőről, bírói ítélet nélkül elfogatja, bebörtönzi őket, ügyeiket pedig a vármegye helyett seregszéke előtt akarja tárgyaltatni. (PFL Erdődy cs. 18. cs. Fasc. 61. No. 2807. Ugyanitt Zákány András volt alispán Forgách Zsigmondnak írott levele is: 1643. jan. 6. Szendrő.) Más forrásokból az derül ki, hogy az ellentétek végső alapja sok esetben anyagi volt: Szunyogh megpróbálta megadóztatni a szendrői nemességnek a város melletti szántóit és szőleit, bor- és sörkimérési tevékenységüket pedig korlátozni kívánta. (GYULAI [2002]), 182, 206.) Hasonló, ha nem is ilyen éles ellentétek egyébként a korszak más végvárvárosaiból is ismeretesek. – Szendrő összetett szerkezetéről, topográfiájáról: BODNÁR (2008), 295–305.

157 A magyaróvári királyi uradalomból kiszakított kis, hat faluból álló rajkai uradalmat (Moson megye) mint zálogot ekkor fele-fele arányban Forgách Ádám és testvére. Forgách (III.) Zsigmond birtokolta. (A rajkai jószág kialakulásáról: SZABÓ [2014], 325. ]181. lábjegyzet].) 1643 őszén a király kilátásba helyezte, hogy, ha a Forgách-fiúk nem toldják meg a zálogösszeget egy további jelentős summával („auctio”), kiváltja tőlük a rajkai jószágot, és másnak adja zálogba. (Lásd 1643. szept. 26. Szaláncváralja. Forgách Zsigmond Batthyány Ádámnak. MNL OL P 1314. No. 14731.) Ahogy az Forgách Zsigmond egy későbbi, szintén Batthyánynak küldött leveléből (1644. jan. 9.) kitűnik: ezt a kiváltási kísérletet a testvéreknek sikerült leszerelnie: MNL OL P 1314. No. 14734.

158 Utána áthúzva: „tünek eleimbe”.

159 Keresszegi (körösszegi) Csáky (VIII.) István gróf (1603–1662), id. Csáky István és Wesselényi Anna fia 1631–1638/1639 között szendrői főkapitány, 1633-tól királyi tanácsos, 1638-tól Sze-