Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
278 SZABÓ ANDRÁS PÉTER tinumot.143 Az föld népe is hozzájuk állott, hiszem, és az elector is disgustatus lévén az suecusoktól,144 adja az jó Isten, hogy mind egy legyenek ezek az több jók is ezekkel. Szelepcsényi uramat beküldjük megént az Portára. Ezeknek utána Istennek ajánlom kegyelmedet, tartsa és éltesse sokáig jó egészségben. Posonii, die 1. octobris 1643. Illustrissimae dominationis vestrae ad serviendum paratissimus: Georgius Lippay electus archiepiscopus Strigoniensis, manu propria Post scriptum: Bizonyos az is, hogy Katalóniában éppen eltörlötték minden gyalogját az gallusoknak az spanyorok, az is, hogy tizennégy milliója érkezett csak az királynak mast az flottán, azon kívül az privatusokét is soknak mondják. Teonville oda vagyon azonban. 145 12. 1643. nov. 3. Pozsony. Lippay György esztergomi érsek Forgách Zsigmond nak, Borsod és Szabolcs vármegyék főispánjának, királyi kamarásnak. Eredeti, saját kezű, a levél sarka enyhén sérült. PFL Erdődy cs. 18. cs. Fasc. 61. No. 2806. Illustrissime comes, domine amice observandissime! Úgy informáltatom, hogy igen nagy hasznára és promotiójára lenne az catholica religiónak Szenderőben, ha az viceispán nem volna ott lakos.146 Ez azért így 143 Matthias Galllas császári főparancsnok Joachim Ernst von Krockow (1601–1645) pomerániai nemest, tábornokot (Generalwachtmeister) küldte diverzióként a svéd fennhatóság alatt álló Pomerániába. Kelet-Pomeránia gyors (és átmeneti) elfoglalásával (1643. szept. 1–7.) a tágabb stratégiai cél, a diverzió teljesült, ám Krockow serege a visszavonulás folyamán (1643. nov. 12-től) szinte teljesen megsemmisült. W ILSON (2010), 641. – A pomerániai Stettin (ma: Szczeczin, Lengyelország) itt említett császári bevétele – ahogy az Lippay következő leveléből is kiderül – álhír volt. 144 Az említett választófejedelem Frigyes Vilmos (Friedrich Wilhelm von Brandenburg) (1620– 1688) brandenburgi őrgróf (1640–1688), a porosz állam későbbi megteremtője. 145 Barcelonában 1640. máj. 22-én indult népmozgalom a helyi spanyol kormányzat ellen. A fokozatosan kibontakozó katalán felkelés 1641 elejétől Franciaország katonai támogatását élvezte. – Az Amerikából érkező spanyol aranyflottáról van szó. – Thionville/ Diedenhofen városát 1643. aug. 10-én foglalta el (II.) Louis de Bourbon, Condé hercege a spanyol helyőrségtől. 146 Az érsek nem túl jól időzített kérésének hátterében Szunyogh Gáspár szendrői kapitány és zálogbirtokos földesúr tanácsa állt, aki 1643. okt. 29-én Beckóban kelt levelében azt javasolta az érseknek, hogy váltassa le a szendrői vár alkapitányát és hadnagyait, a Szendrőben lakó protestáns alispán [Monaki Ferenc, Zákány Andrást váltva 1642. jún. 26-tól 1645. máj. 16-ig Borsod vármegye alispánja, ekkor választják meg a helyére Bogácsi Mihályt. MNL BAZML IV-501/a. 6. köt., 339. és 398.] helyett pedig próbáljon (a főispánon keresztül) egy, a városon kívül élő katolikus nemest megválasztatni, mert a katolikus felekezetet csak így lehet a településen erősíteni. A levél felütése: „Valamint hogy az sas keselyűszárnyon repül, azzal is csapdossa, az mit le akar csepülni s verni, úgy cselekeszik catholica religióval Szenderűben meggyökerezett öretneksíg is, jobbik szárnya lévén praesidium /a katonaság/, másik az ott lakos nemessíg. Repdes úgy, az mint szereti, lecsapdosván, lenyomván catholica religiónak progressusát, és hogy egynéhány száz katolikusokkal kevesebb vagyon abban az helyben, haeresisnek két szárnyai cselekedték.” PL AS Act. Rad. Classis X. No. 196. 12. cs. (X.18. cím. 2649.filmtári tekercs). Lippay a két javaslat közül csak azt továbbította Forgáchnak, ami Borsod vármegye főispánjaként őt érintette, az alispánválasztást. – Bár Szunyogh Gáspárt, aki 1614–1615-ben a wittenbergi egyetemen tanult (Beiratkozás: 1614. máj. 26. SZÖGI [2011], 320. [No. 4058.]) a szakirodalom
