Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
FORGÁCH (III.) ZSIGMOND LEVELEZÉSE LIPPAY GYÖRGGYEL (1639–1644) 277 gével, se pedig ne küldjünk segítséget.136 Secundo Batthyány uram és egyebek, az kik vele értettek.137 Tertio tett valami kárt Draskovich püspök 138 uram is. Quarto Sopron és Vas vármegyék egy nap érkeztek, másnap megkötözvén kapitányokat visszaszöktek. 5. Palatinus uram betegsége is nem kevés akadékot tett. 6. Az nemesség insolentiája, az kivel még akkor sem bírunk, mikor csak morgani kell, nem hogy akkor, mikor hadba kell menni és vért ontani. Így történt azért, hogy infecto negotio eloszlottunk, mert Szakolcán is igen kezdettek volt az vérhasban halni, úgy, hogy nyolcat is eltemettek ez nap. Mindazáltal Istennek hála, meg nem állhatta az sárt az ellenség, hanem megmozdulván helyibűl, térengettek ide s tova, és bizonyos, hogy Berennél139 annyira az zsákban volt, hogy maga azt mer te mondani, inkább akarja az lipsiai victoriánál,140 hogy onnat megmenekedett, de Gallas141 más kapitányok tanácsából utat nyitott neki, és az határig menvén az ellenség, megállott volt egy ideig, és szemben szállott az mieinkkel. Azután megént, úgy értem, meggondolta magát és elballagott Szilézia felé. Gallas autem et exercitus noster sequebatur a longe, ut videret finem.142 De caetero mast érkezék levele cancellarius uramnak, kiben írja, hogy őfelsége jó híreket közlött velem, de még az őfelsége levelét nem láttam. Vélem, hogy az leszen, Morvában az mi hadunknak egy részét elszakasztották Gallastúl és küldötték Pomerániában, hogy az mit itt benn ezek, ők is ott benn míveljék azont. Bemenvén azért Pomerániában, üresen találták az házat, és egynéhány helt vettek meg, nevezet szerént Stet-136 Szakolca (ma: Skalica, Szlovákia) szabad királyi város Nyitra megyében, a morva határ mellett – Szakolcán kellett volna összegyűlni a svédek morvaországi előrenyomulása miatt mozgósított magyar nemesi felkelőknek. Egyes adatok szerint a várt 15.000 lovasból alig 3.000 jelent meg. Szeptember elején maga III. Ferdinánd is Szakolcára jött, ám az események szerencsétlen alakulását látva 1643. szept. 17-én távozott. DUDÍK (1879), 94. 137 Mint az Lippay György Batthyány Ádámnak írott, 1643. aug, 27-én Pozsonyban kelt leveléből kiderül, a dunántúli főkapitány visszautasította az uralkodó segítségkérését. Az érsek eredetileg őt szerette volna a gyengélkedő nádor helyett a magyar hadak élén látni. (T USOR [2015] 147–149. [No. 146–147.]) Batthyány és több más főúr elutasító magatartásának hátterében minden bizonnyal az állt, hogy fenntartásaik voltak a magyar nemesi felkelő hadak országhatáron kívüli bevetésével szemben. A rendek részéről hivatkozási alapként a török fenyegetés is előkerült. 138 Trakostyáni Draskovich György („Draskovith”) (1599–1650) 1628 –1630 között pécsi címzetes püspök, 1630–1635 között váci, majd 1636–1650 között győri püspök. 1633 és 1638 között királyi alkancellár. SZARKA (1947). 162.; F ALLENBÜCHL (1988), 122. 139 Brünn (ma: Brno, Csehország). A morvaországi város korabeli magyar neve „Beren/Berény”. 1643 szeptemberének elején (ahogy két évvel később is) sikertelenül ostromolták meg a svéd csapatok. (A szept. 8-ról 9-re virradó éjjel vonultak el a város alól.) DUDÍK (1879), 95–97. 140 Lipcse/Leipzig (Szászország, Németország) Lippay itt a Lipcse közelében 1642. nov. 2-án megvívott ún. második breitenfeldi csatára utal, amelyben Lennart Torstensson svéd generális csapatai nagy vereséget mértek a Lipót Vilmos főherceg vezette császári seregre. W ILSON (2010), 636–639. 141 Matthias Gallas (1584–1647) császári hadvezér. Wallenstein 1634. évi bukása után több ízben, így az 1643. évi svéd támadás alatt is (márc. 22-től), ő volt a császári seregek főparancsnoka. 142 Latin: Gallas és seregünk messziről követte, hogy lássa a (dolog) végét.
