Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

III.Forrásközlések

274 SZABÓ ANDRÁS PÉTER

„Dominus Sigismundus Forgach scribit domino archiepiscopo Strigoniensi die 6. septembris 1643 sibi a confidente suo ex Transylvania scribi principem Transylvaniae intra tres aut quatuor septimanas contra ditiones suae maiestatis certo certius moturum esse, unde oportet, ut nobis ipsis attendamus. Quod utique se facile credere, nonnisi119

certa enim ab ipso confidente alias scribi solere. Ni

hilominus misisse se denuo in Transylvaniam certum suum servitorem, quem in horas expectaret, forte poterit adhuc120

mutari intentio principis perniciosa. Aliunde quoque intendidem [!] rumores adferri de simili principis intentione. Item scribi sibi a iudice Cassoviense,121

ad quem nuper sua maiestas benignas suas litteras credentionales penes se dederat, haec eadem ipsi iudici nuper in Transylvania existenti fide mediante dicta fuisset. Et quod maius est, apud nonnullos negotiatores sive pannicidas meranos, qui pannos in Epperies usque ad nundinas deferunt, inventas fuisse littera Dorstensonii122

salvi passus, in quibus mandat, ne eos quisquam sive de exercitu Suecico, sive Transylvanico, qui ipsis obvii forent, impedire aut damnis afficere praesumaret. Deinde novum etiam // legatum Suecicum in Transylva niam praesentem, cuius quidem reditus in Superiori Hungaria diligenter observaretur.123

Id praeterea sibi quoque manifesto constare, Ste

phanum Ferenczy124

et alios quosdam in sua vicinitate circum circa ad rationem principis expansis vexillis militem colligere, et Munkacium ac in Patak cogere. Certo insuper allatum125

fuit mandasse principem officiali suo Onodiensi,

126

ut per Zingaros ubique hastarum ferramenta fieri procuret, et seminaturas adhuc ante festum Sancti Michaelis perficiat, deinde enim alia ipsis incumbere, esse alia quoque signa, quae principis malam intentionem evidentem faciant, nisi impedia-119 A szó a sor fölé utólag beszúrva.

120 A szó eleje javított.

121 Kassa szabad királyi város bírája 1642 és 1645, illetve 1648 és 1652 között a Turóc megyei nemesi családból származó Keviczky János volt. (

H. NÉMETH [2006], 189–203.)

A családról: NAGY (1857–1868), VI, 237–238. K

EMPELEN (1911–1932), V. 463. SZLUHA (2008), 631. Keviczky személyéről: J. ÚJVÁRY (2001), 423–426.

122 Utána áthúzva: „l[itte]ras” – Lennart Torstenson/Torstensson („Dorstensonius”) (1603–1651) svéd generális, 1641-től 1645-ig a svéd csapatok főparancsnoka.

123 Az 1643 augusztusában Erdélybe érkező svéd követek Jacob Rebenstock alezredes és a svéd seregben lovassági századosként szolgáló magyar Orbai András voltak. CSEH-SZOMBATHY (1956–1957), I, 49.; K

ÁRMÁN (2011), 81.

124 Cselei és nagybesenyői Ferenczy István („Stephanus Ferenczy”) Zemplén megyei nemesi család sarja. 1635-ben I. Rákóczi György öt lóval szolgáló udvari familiárisa, 1642-ben már az ifjú II. Rákóczi György fejedelem udvari familiárisát említik. 1645-ben Debreczeni Tamás sárospataki keletű végrendeletének egyik tanúja. (JENEY-TÓTH [2015], 91–92.) A magyarországi hadjárat alatt 1644 szeptemberében Szikszón tartózkodik, 500 fejedelmi lovas parancsnokaként (MHHD XXIV, 252.) Ferenczy István és Ferenczy Gábor 1628-ban kaptak II. Ferdinándtól nemeslevelet. (ÁLDÁSY [1937], 206. [No. 512.] Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Fol. Lat. 3623. jelzet alatti elenchusa alapján.) Ha az adomány a fentivel azonos személyhez kapcsolódik, akkor ennek újító címeres nemeslevélnek kellett lennie.

125 Utána áthúzva: „fuiss[et]”.

126 Itt valószínűleg Gönczi Andrásról, Rákóczi ónodi udvarbírájáról van szó..