Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
FORGÁCH (III.) ZSIGMOND LEVELEZÉSE LIPPAY GYÖRGGYEL (1639–1644) 273 10. 1643. szept. 6. [Felső-Magyarország] 117 Forgách Zsigmond Lippay György esztergomi érseknek. [Egykorú tartalmi kivonat, egy, hosszabb, több levél tartalmát ismertető kancelláriai összefoglaló részeként – minden bizonnyal saját kezű, magyar nyelvű levélből] MNL OL A 98. 13. fasc. No. 50. (8. d. f. 1321r-1322r.) 118 Egy szavahihető erdélyi bizalmasa levélben megírta neki, hogy Rákóczi három-négy héten belül biztosan megindul a Magyar Királyság ellen. Újra elküldte Erdélybe egy szolgáját, aki hamarosan visszaér. Máshonnan is hasonló hírek érkeznek hozzá a fejedelem szándékairól. A kassai bíró, akinek szólt a nemrég Forgách számára kiállított megbízólevél, szintén azt írta, hogy Erdélyben ugyanezt bizonygatták neki. Az eperjesi vásárra érkezett német posztókereskedőknél pedig a minap Lennart Tors tenson svéd generális olyan útlevelét találták meg, amely egyaránt szól a svéd és az erdélyi katonáknak. Jelenleg újabb svéd követ van Rákóczinál, akinek visszaútját Felső-Magyarországon árgus szemekkel figyelik. Tudja, hogy a szomszédságában többek, így például Ferenczy István katonákat toboroznak a fejedelem számára, és azokat Patakra és Munkácsra gyűjtik. Azt is megírták neki bizonyos hírként, hogy a fejedelem megparancsolta ónodi kapitányának: a cigányokkal mindenütt készíttessen lándzsavasakat, a vetést pedig még Szent Mihály napja (szept. 29.) előtt végezze el. Más komoly jelek is a fejedelem ellenséges szándékára utalnak. Ő maga nem retteghet a fejedelemtől, mert nem akar saját romlásának oka lenni, ám Szatmár és más végházak elhagyatott, romos állapota miatt bőven nyílik a fejedelemnek lehetősége a támadásra. A Serényi Pál által Felső-Magyarországon összegyűjtött csapatokat addig szerinte nem kellene elvezényelni, amíg ki nem derül, hogy milyen irányba fordulnak az események. Tanácsosnak ítélné továbbá, ha Szatmárra egy jó kapitány vezetésével minél hamarabb vagy 500 német gyalogost küldenének. A Kamara haladéktalanul gondoskodjon a felső-magyarországi végek amúgy is esedékes zsoldfizetéséről, a király pedig küldjön kétezer főnyi katonaság felfogadására elegendő pénzösszeget. Ha a fenti feltételek teljesülnek, és a felső-magyarországi főkapitány is Szatmárra vonul a végváriakkal, akkor talán lehetséges a további intézkedésig valamennyi ellenállást kifejteni a fejedelemmel szemben. A királynak is írt ezekben az ügyekben, ám részleteiben eltérően. Igyekszik majd még biztosabb híreket szerezni. 117 A kivonatban sajnos nem szerepel a keltezési hely. Annyit tudunk, hogy Forgách Zsigmond 1643. szept. 21-én tiszaszentmártoni (Szabolcs megye) kastélyából írt drámai hangú levelet a királynak. MNL OL A 98. 13. fasc. No. 49. (8. d. f. 1335–1337.) Kiadása (téves, 1643. szept. 11-i dátummal): EOE X, 398–400. 118 Forgách Zsigmond levelének kivonata az iratban több más jelentés társaságában szerepel, amelyeknek címzettjei azonban nem mindig ismertek pontosan (leginkább talán a főkapitány vagy a nádor jöhet szóba). Zoltán Józsa 1643. szept. 10-én Szatmárból (f. 1317r-1318v.), Rácz Gáspár, Homonnai Drugeth János officiálisa pedig Terebesről írt egészen hasonló, egymást megerősítő híreket. (f. 1322r-v.) Szerepel még itt továbbá annak a levélnek a kivonata, amelyet Barkóczi Ferenc (ónodi kapitány) 1643. szept. 6-án írt (vsz. Ónodról) Forgách Ádám felső-magyarországi és kassai főkapitánynak (f. 1323r-v).
