Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
212 GEREBEN FERENC Cziráki Géza életének második, háború utáni felvonását, amelyet már a László szerzetesnév fémjelzett (Erdélyi László rendi történésztől „örökölte”), az identitás meglelésének, illetve visszaszerzésének korszakaként jellemezhetjük. A két szakaszt a katonaság és a viszonylag rövid amerikai hadifogság élményei választják markánsan külön. 1946-ban a budai Sziklakápolnában találkozott Kelemen Krizosztom főapáttal. A főapát meghívta őt Pannonhalmára. Végül 31 éves korában ismét jelentkezett a bencés rendbe, s ezúttal felvették. 1947-ben beöltözött, 1949-ben – ünnepélyes fogadalomtétellel – szerzetes lett, és 1952-ben, a rendi teológiai főiskola elvégzése után, pappá szentelték. Ekkortájt fejezte be magyar–francia szakon egyetemi tanulmányait is, és 1953-tól tanított a pannonhalmi, majd 1966-tól 1981-ig (haláláig) a győri bencés gimnáziumban. Miről szól ez a dolgozat? Az alábbiakaban nem a teljes Cziráki-életmű szisztematikus bemutatására, hanem csak egyes, főleg a neveléssel, tanítással és szerzetesi életének főleg a pannonhalmi szakaszával kapcsolatos epizódok felvillantására törekszünk. Ezekhez – a korábbi megállapítások, emlékezések egyes részleteinek felidézése mellett – Cziráki László hagyatékának a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban őrzött, eddig nem publikált dokumentumaira8 támaszko dunk. (Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Ásványi Ilonának , a Főapátsá gi Könyvtár igazgatóhe lyettesének és munkatársainak, amiért munkámat oly nagy odaadással segítették.) Miután már említés történt arról, hogy e dolgozat szerzője egykor személyes kapcsolatban állt dolgozata főszereplőjével, szeretném ezt a kapcsolatot most konkretizálni: Cziráki László atya az ötvenes évek második felében Pannonhalmán magyartanárom, osztályfőnököm és kollégiumi nevelőtanárom (vagyis prefektusom) volt egy személyben, tőle kaptam indíttatást és életre szóló mintát tanári hivatásomhoz. (Amelytől jó ideig éppúgy vonakodtam, ahogyan ő.) Továb-8 PFKK BK 1022. Cziráki Lajos festménye bátyjáról (1947)
