Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
166 BAJNÓCZI GÁBOR ka Lajos15 újra beírta ebbe a könyvbe 1952-ig. 1952-től perjel írta át. A piros tintás részeket 1968-ban írtam be. Legányi Norbert főapát”.16 Így amikor azt olvassuk – az országos események tárgyalása mellett – Monsberger Ulrik perjel17 tollából, hogy „Pannonhalmán egyébként az egész idő alatt rendesen folyt a munka, a gimnáziumban egy napra sem szünetelt a tanítás,”18 akkor tudnunk kell, hogy a perjelnapló nem tárgyalta részletesen a történteket. Ezeken kívül leginkább visszaemlékezésekre tudunk hagyatkozni. Szalai Béla 2009-ben megjelent munkájában19 összegyűjtötte az 1956-ban Pannonhalmán ta nuló diákok visszaemlékezéseit, és ez alapján próbálta rekonstruálni az eseményeket. A forradalmi eseményeket már a könyv elején összegezte. Ennek alapján feltételezhető, hogy Söveges Dávid igazgatót politikai szándékkal ítélték folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt két év börtönre, 500 Ft értékű vagyonelkobzásra és öt év jogvesztésre, hiszen „Pannonhalmán a forradalom október 27-én 8 óra 55 perctől 12 óra 45 percig tartott.” 20 Az ügynöki jelentések sem tartalmaznak semmi terhelőt az iskolára, sem annak igazgatójára nézve, ami nem az ügynök trehánysága, hanem az események hiánya miatt történhetett meg. Rieger József,21 aki egyébként ekkor Győrben működött, röviden annyit írt, hogy „a pannonhalmiak egy nap nem tanítottak, egyébként nem vettek részt a felvonulásokban Győrszentmártonban.22 Az ot tani hangulatról és magatartásról ez időre vonatkozóan híreink nincsenek, mert november közepéig nem járt pannonhalmi a győri bencés házban. (...) A pannonhalmiak passzív magatartása érthető, elzárt hely, nehezen mozduló társaság, 15 Dr. Csóka Lajos (*1904) 1934–1943 között főiskolai tanár volt Pannonhalmán, majd 1948-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa. 1948–1950 között főiskolai tanár, közben 1949–1950-ben levéltáros. 1950–1951 között gimnáziumi tanár Győrött, majd ismét főiskolai tanár Pannonhalmán. 1951–1980 között levéltáros, közben 1953–1963 között gimnáziumi tanár, 1963–1980 között főiskolai tanár. 1980. június 17-én hunyt el. Névtár (1987), 185. 1409. sz. 16 PFL PI Perjelnapló, belső borító. 17 Dr. Monsberger Ulrik (*1905) 1931 és 1952 között Esztergomban működött tanárként, házfőnökként, igazgatóként, majd segédlelkészként. 1952-től Pannonhalmán élt, gimnáziumi igazgatóként, majd perjelként, magiszterként. 1957 és 1973 között kormányzó perjel és perjel, 1974-ben hunyt el. Névtár (1987), 187. 1428. sz. 18 PFL PI Perjelnapló, 121. 19 SZALAI (2009). 20 SZALAI (2009), 9. 21 A Rieger József, később pedig Marosi Zoltán fedőnéven jelentő Kapuy Vitál (*1913) 1937 és 1957 között gimnáziumi tanár volt Budapesten, Pápán és Esztergomban, segédlelkész Dorogon, majd Budapesten, házgondnok Győrött. 1957-től Pannonhalmán élt, ahol gimnáziumi tanárként, házgondnokként, 1965 és 1973 között gimnáziumi igazgatóként, 1975 és 1985 között katolikus középiskolai főigazgatóként tevékenykedett. Névtár (1987), 201. 1528. sz. 1995-ben halt meg Pannonhalmán. 1957-től 1976-ig tartó ügynöki munkája, melyet a hideg tárgyilagosság és a rendtársairól alkotott lesújtó kép egyszerre jellemez, megtalálható: ÁBTL 3.1.2. M-36924/1-7. Tevékenysége feldolgozatlan. 22 A Főapátság tövében fekvő település elnevezése 1965-ig. Ma Pannonhalma.
