Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
A BIZAKODÓ OROSZLÁN 149 Egyetlen helyen olvasható nagyobb mértékű revizori javítás a kéziratban: 24 amikor is a húzások nyomán nehezen kiolvashatóan, de arra utalt a hitszónok, hogy az elhunyt Dőry Ádám akkor is fenntartotta és pártfogolta az Agonia Christi társulatot, amikor is az uralkodói tiltás értelmében az nem működhetett volna.25 Könnyen elképzelhető, hogy a revizor ezt tartalmi – politikai – okból nem tartotta közölhetőnek a nyomtatott változatban. A halotti beszéd A hitszónoklat minden más tekintetben követi a prédikációszerzés korban megszokott normáit. A Tóth Farkas által ellenőrzött mű szerzőjének, Budai Pálnak életéről kevés adat ismeretes. A győri szeminárium hallgatója volt 1771 és 1773 között, majd az 1770-es években Csornán volt plébános.26 1799-ben a rábaközi Tótkeresztúr plébánosa volt. Feltehetően 1804-ben halt meg Tótkomlóson.27 A tót keresztúri időszakban keletkezett egyetlen nyomtatásban is fennmaradt műve, a jelen írás tárgyát képező Gyászos beszéd , amelyet Dőry Ádám felett mondott, 1799. november 12-én, Jóbaházán. A szentbeszéd locus át a Példabeszédek könyvéből származó szövegrész adta: „Az Igaz pedig mint a’ bizakodó oroszlány, rettegés nélkül lészen.”28 A kapcsolatot az elhunyt és az oroszlán között pedig a családi címer jelentette. Ez eredetileg „uralkodói címeradomány nélkül vált a Döry család címerévé. A hadi pajzsban kivont kardot támadóan villogtató oroszlán mindenesetre hadi érdemekre, hősi cselekedetre utal.”29 A címer elemei tehát a hivatalos megfogalmazás szerint a követ kezők voltak: „álló hadi pajzs középen függőlegesen kétfelé osztva. A jobb pajzsrész kék, a bal vörös színű. A pajzs alján zöld színű hármas halom emelkedik ki, amelyen egy kettős farkú, hátsó lábain álló jobbra néző oroszlán kapott helyet. Az oroszlán a jobb mellső lábában sújtásra emelt kardot markol, baljában három szál rózsát tart. A pajzs feletti díszítmény korona, amelyből szintén a címerállat emelkedik ki. A takarók jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst színben pompáznak.” 30 24 BUDAI (1799) [kézirat], fol. 9. 25 Vö. TÜSKÉS–KNAPP (1992), 32–34. 26 GULYÁS (1942), 220. has. 27 GULYÁS (1942), 220. has. 28 BUDAI (1799), 3. 29 ULRICH–POZSONYI (2009), 19. 30 ULRICH–POZSONYI (2009), 19–20.
