Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
TIHANY VÉGVÁR 1680. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 119 A mohácsi vészt követő időszakban Tihany és benne az apátság helyzete is megváltozott. A török berendezkedést megelőző zűrzavaros időkben királypárti és Szapolyai-párti urak és katonák váltogatták egymást a vár élén. Choron András Ferdinánd-párti főúrként 1539-ben az apátság kormányzója is lett. Az ország három részre szakadását követően a magyar királyi területre eső Tihany védelmi szerepet kapott. 1546-ban már királyi katonaság volt a falai között.5 A vár és a katonaság fenntartását az alsó-ausztriai rendek biztosították, miután a Balaton és a Duna közötti terület várainak őrséggel való ellátását a tartomány vállalta magára.6 A vár jelentősége Veszprém 1552. évi elestével nőtt meg: ezt követően a várkatonaságot megerősítették, s a kinevezett kapitány rendelkezési jogot kapott az apátsági birtokok jövedelme felett is. Takaró Mihály, az első ismert királyi kinevezésű kapitány katonai címe mellett a provisor i címet is viselte, ami a birtokok feletti rendelkezési jogára utal. Ezzel párhuzamosan az 1550-es évek második felében elvégezték a vár erődítését. 7 A bécsi hadügyi kormányzat a Dunántúl védelemében a Győr előterében kialakítandó védelmi vonallal kívánta pótolni Veszprém korábbi szerepét. Középkori kisebb várakat (Csesznek, Devecser, Vázsony, Tapolca, Tihany) emeltek be a védelmi vonalba, és fizetett állandó királyi katonaságot állítottak fel bennük. Veszprém 1566-ban történt visszafoglalása után a balatoni várak, köztük Tihany a védelem második vonalába kerültek, és katonaságuk létszámát is lecsökkentették, a tihanyi katonákét éppen a felére. 8 A győri végvidéki főkapitányság Niklas Graf zu Salm vezetése alatt jött létre. Jogkörét a fővárnak alárendelt kisebb erődítményekre is kiterjesztették, így az egész végvidék egységes irányítás alá került.9 1564-ben Ferdinánd király a győri kapitánynak rendelte alá Tihany jövedelmeit, ezáltal a tihanyi kapitány a győri főkapitány beosztottja lett. A győri kapitány nevezte ki a tihanyi várnagyokat, akiket viszont a tihanyi kapitány fizetett.10 Az 1570-es évekre kialakult a győri generala tus (végvidéki főkapitányság), amelynek kötelékébe mintegy 3500 katona tarto zott, akik Győr végvár és főkapitánya hadi igazgatása alatt katonáskodtak. Pápa, Veszprém, Palota, Tata jelentették a győri védelem előretolt bástyáit. Az ezek körül fekvő erősségeket, a balatoni kisebb végházakat (Tihany, Keszthely, Szigliget, Csobánc, Vázsony) az 1577-es bécsi nagy haditanácskozáson kigondolt új védelmi végházakét pedig Végh Ferenc kutatta, utóbbi Keszthely és Egerszeg végváráról monográfiát is írt. P ÁLFFY (1999); VÉGH (2007), illetve VÉGH (2010). 5 PRT X. 146. Pálffy adatai szerint száz lovas és ötven gyalogos volt ekkor Tihanyban. PÁLFFY (1999), 50. 6 PÁLFFY (1996), 180. 7 PRT X. 149. 8 PÁLFFY (1999), 77–78. 9 PÁLFFY (1996), 191. 10 PRT X. 161.
