Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
118 JAKAB RÉKA került a cseszneki uradalmi levéltár iratai közé. Tihany ugyanis nem képezte a cseszneki Esterházyak birtokát, sem a velük rokonságban álló családokét. Kicsit továbbgondolva, majd látva Esterházy János nevét az irat külzetén, egyértelművé vált az összeírás illeszkedése az Esterházy család ezen ágának levéltári anyagába. Tihanynak ugyanis – a győri főkapitányság hatókörébe tartozó vár lévén – főparancsnoka a győri generális volt. Esterházy János 1655–1691 között a győri főkapitányság vicegenerálisi címét viselte.1 A cseszneki uradalmat megszerző és a család ezen ágát megalapító Esterházy Dániel fiaként János nem csak a vicegenerálisi címet, hanem az egész cseszneki uradalmat örökölte. Személyes és katonai iratai a családi levéltárban maradtak fenn, mely iratok a 18. század második felében, Csesznek várának rezidenciaként való megszűnése után a család pozsonyi házában kerültek elhelyezésre, majd itt érte őket az államosítás.2 A családi levéltár a birtokok jogbiztosító iratai, továbbá az uradalom gazdasági iratai mellett a családtagok személyes, illetve hivatali iratait is tartalmazza. Esterházy János katonai tárgyú iratai, köztük a Raimondo Montecuccoli győri főkapitánnyal folytatott rendszeres levelezése is fennmaradtak.3 Bár az összeírás a levéltár rendezése előtt nem a főkapitány iratai közül került elő, mégis teljesen egyértelmű annak provenienciája. Tihany várának csakis a főkapitány-helyettes személyén keresztül lehetett köze az Esterházy családhoz. Az összeírás magyar nyelvű, a címzést a külzeten latinul írták. Aláírók nem szerepelnek benne, az ajánló szöveget az összeírás hátuljára író személy kiléte is ismeretlen. Elképzelhető, hogy az ajánlást a tihanyi vár kapitánya vagy a vicegenerális megbízottja írta. Nem tudjuk, hogy Esterházy rendelte-e el az összeírást, amint azt a címzés sejteti. Függetlenül attól, hogy az összeírásra katonai célból került-e sor, vagy sem, mivel a győri főkapitány, illetve helyettese volt a várak és kapitányaik felettese esetleges fegyelmi ügyekben is, bármilyen vonatkozású dolog történt a várban, információt kaptak róla. A mindenféle kísérő irat nélkül, magában fennmaradt összeírás okát és célját nem ismerjük. A puszta szövegen kívül semmilyen egyéb fogódzónk nincs ennek megállapítására, ezért a tartalmi adatokból próbálunk következtetéseket levonni, ami egyben arra a kérdésre is választ adhat, hogy az összeírás a korabeli várkatonaságot, a tihanyi lakosságot, avagy mindkettőt tartalmazza-e. Az összeírás ilyen jellegű elemzéséhez mindenekelőtt a tihanyi vár török kori helyzetét, a magyar végvárrendszerben elfoglalt helyét szükséges áttekintenünk. Tesszük ezt a rendelkezésre álló kiváló szakirodalom alapján. 4 1 PÁLFFY (1997a), 278. 2 JAKAB– M ÁRKUSNÉ (2008); J AKAB (2012). Az iratanyag levéltári segédlete az alábbi linken érhető el: http://mnl.gov.hu/mnl/veml/az_esterhazy_csalad_cseszneki_aga_leveltaranak_segedletei 3 SNA A. I. 4. a. 1. Esterházy I. János iratai. 4 A magyar végvárrendszer, azon belül is a győri főkapitányság történetét Pálffy Géza, a balatoni
