Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
III. Forrásközlések
328 SZABÓ ANDRÁS PÉTER 15. 1644. december 16., [vsz. Szalánc] [Forgách Zsigmond I. Rákóczi Györgynek] (saját kezű fogalmazvány) Ezen órában vettem az nagyságod méltóságos levelét, mely ennek a hónak 14. napján költ.186 Parancsolja nagyságod kegyelmesen, hogy lévén nagyságodnak velem szükséges be szélgetése és dolga, több parancsolatját se187 várjam, hanem mentest menjek az nagyságod szolgálatjára, valahol érhetem nagyságodat.188 Melyhez képest indulnék nagy örömest mindjárást, azzal is, az mint ekeddig volnék az nagyságod parancsolatjának engedelmes, de mind az rettenetes égés,189 mind az helynek szűk /volta/ és fogyatkozása miatt itten se magam, se kevés szolgáim lovait nem tarthatom, hanem az Tiszán túl való jószágomba 190 kelletett szállítanom. Ez az oka, kegyelmes uram, hogy mostanság semmi úttal oly hertelen191 még nem indulhatok, 192 hanem elküldök lovaimért, és ha az Tiszán és Bodrogon átal hozhatják, mindjárást megindulok sietvén az nagyságod szolgálatjára, kérvén alázatosan nagyságodat ez méltó mentségemnek193 helt adni méltóztassék. Várok azért tovább is 194 az nagyságod kegyelmes parancsolatjától. Ha Nagyságodnak Isten azonba195 Almásról to vább is196 való útját 197 parancsolná, merre kellessék nekem utamot rendelnem. 198 Követvén alázatosan arról is nagyságodat, hogy méltóságos levelére magam szolgája átal választot nem írhattam, mivel nincs egy hete, hogy emberemet az csavargók, az kik miatt sokat szenvedünk, kifosztván, igen meg is taglották, azért magam199 szolgájától 200 levelemet el küldeni sem merészlettem. 16. 1644. december 16., [vsz. Szalánc] [Forgách Zsigmond] Reöthy [Orbán] kassai kapi tánynak (egykorú másolat, a fejedelemhez írt levél fogalmazványának hátulján) Reöte [!] uram Urunk őnagysága parancsolatját, melyben sietséggel való indulásomat őnagysága parancsolja, hogy kegyelmed megküldötte, felette kedves dolgot cselekedett, de mivel hogy minden istállóim megégtek, ahhoz se széna, se abrak itt nem maradott, a’ Tiszán túl 186 Utána áthúzva: „az Almasi tabor/ban/ Melyben”. 187 Javítva: „sem”-ből. 188 Utána áthúzva: „Melynek”. 189 Utána áthúzva: „miat el pust el e”. 190 „Tiszán túl való jószágom” alatt minden bizonnyal a tiszaszentmártoni (Szabolcs m.) uradalmat érti, lásd még a 213. jegyzetet. 191 Utána áthúzva: „mégh lovaimmal”. 192 Utána áthúzva: „seöt ha Nag(ysa)god k[egyel]messen Pataki Praefectus Vram mind azon atal”. 193 Utána áthúzva: „helt es hitelt adni”. Később fölé írva: „be venni,” majd ez is áthúzva. Ezzel összefüggésben a „mentségemnek” szó végződése is átjavítva „mentségemet”-re, ám később visszaállítva az eredeti rag. A sorrendben harmadik, végleges verzió a sor fölé beírt: „helt adni”. 194 Az utóbbi két szó a sor fölé beszúrva. 195 A szó utólag beszúrva a sor fölé. 196 A szó áthúzott: „touab” fölé beírva. 197 A „utiatis” szó utólag beszúrva az áthúzott „parantsolt” fölé, majd végéről lehúzva az „is”. 198 Utána áthúzva: „Hogy nagy az ...de...ek, nagy ...ak miat az mely kevesed magammal. ”Majd az áthúzott sor fölé beírva egy utóbb szintén áthúzott, befejezetlen sor: „ha az vegek, bania varosok uagy mas felé Isten Tan”. 199 A szó a sor fölé utólag beszúrva. 200 A szó a „szolgamot se” kifejezésből átjavítva.
