Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
VULGÁRIS LATIN ELEMEK... 27 3. A „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyv Ha a Gallikán Zsoltároskönyv javítás, akkor a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyv igazi fordítás. A nevét a 19. században kapta Paul de Lagarde-tól, aki viszont az egyik kódexből idézi. Ez a zsoltárfordítás az első példája annak, hogy Jeromos meggyőződése változott: miután valamennyi időt Palesztinában töltött, arra jutott, hogy az Ószövetséget nem görögből, hanem héberből kell lefordítani. A „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyv az első fordítás, amelynek alapjául a héber szöveg szolgált. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Jeromos nem közvetlenül a héber szövegből dolgozott, mivel még nem beszélte elég jól a nyelvet. Három görög fordítás alapján készítette szövegét, amelyekről úgy gondolta, hogy megfelelően közel állnak a héberhez: Aquila, Szümmakhosz és Theodotion, három zsidó filológus görög szövegét használta, akiknek a fordítása a Kr. u. 2. században készült. Ők tehát a három „Héber”, akikre Jeromos fordításának címe utal. Mi is jellemzi Aquila, Szümmakhosz és Theodotion fordítását? Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy bár az előszóban Jeromos megemlíti Theodotiont is, gyakorlatilag nem idézi. Valójában csak a másik két fordító szövegével dolgozott. A zsidóságra tért pogány Aquila a zsidó hagyományt követi; művét a 2. század első felében készítette. Fordítását a végletes szó szerinti hűség jellemzi. Akiva ben Joszéfnek, a rabbinikus zsidóság egyik nagy alapítójának a tanítványa volt. Rabbi Akiva szerint a Biblia szövegében nincs semmi fölösleges: „se egy szó, se egy szótag, még egy betű se.”37 Ezért aztán Aquila fordítására a végletes pontosság jellemző: minden héber szónak megfelel egy görög szó. Szümmakhosz fordítását a másik véglet jellemzi. 165 körül adta ki a művét, tehát csak néhány évvel Aquila után. Szümmakhosz zsidóságra tért szamaritánus volt, aki hellenisztikus műveltséggel is rendelkezett, és Rabbi Meirt tartotta mesterének. Rabbi Meir nagyon jó kapcsolatot ápolt a pogányokkal és a hellenisztikus kultúrával, és ez meg is látszik tanítványa fordításán. Szümmakhosz kedveli a görög nyelvet: Aquila fordítása sokszor merev, Szümmakhoszé viszont kerek és gördülékeny. 38 Jeromos fordításának célja az volt, hogy a keresztények „egyenlő fegyverekkel szállhassanak szembe a zsidókkal, akik minden szót megrágnak”.39 Tehát a ke resztények és zsidók között folyó vitáról van szó, amelyben a zsidók minden szónak jelentőséget tulajdonítanak. Jeromos célja az volt, hogy a héber alapján készítsen egy fordítást, lehetővé téve a keresztényeknek a vitában való részvételt. 37 Uo., 76. 38 Uo., 76. 39 Uo., 80.
