Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
BORKIMÉRÉS A SZENTMÁRTONI URADALOMBAN A 18. SZÁZADBAN 93 Konfliktusok a kocsmában A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár úriszéki irataiban fellelhető adatok természete elüt a korábban vizsgált, általában kvantitatív jellegű forrásokétól. Ezeket a dokumentumokat olvasva a 18. század kocsmáinak belső világába pillanthatunk bele. A különböző tanúvallatási jegyzőkönyvek a hétköznapokról, például kocsmai verekedésekről, így a helyi mikroközösségről nyújtanak töredezett képet. Az iratok alapján megfogalmazható, hogy gyermekek és idősek, legények és leányok, férfiak és nők, zsellérek, jobbágyok, cselédek és kézművesek, tolvajok és bírák, azaz a helyi társadalom legszélesebb rétegei fordultak meg a csapszéken. 154 A vendégeket zenészek szórakoztatták. A források szerint a zenészek (főleg hegedűsök) cigányok155 vagy gyerekek voltak. 156 Többen étkezni jártak ide. Egy tolvaj asszony például vallja: „az Kortsma házban mentem az gyermek számára egy meszől borért”,157 egy másik vallomásban pedig a következőt olvashatjuk: „az korcsma házhoz mentenek, aholy is sört bort ittunk, két garas ára kocsonyát, öt krajcár ára kenyeret, és hét font tehen hust megh ettünk.”158 A legtöbben azonban a társaság és az idő múlatása végett jártak ide. A csapszéken „a mint közönségesen az illyen boron való mulatás alkalmatosságával szokott lenni, egymásra köszöngették a bort [...] azon fönt szóval lett zaj, és beszéd közben pedig [...] több ízben nevetödzettek is magok között”. Olykor birkóztak, táncoltak is a vendégek,159 gyakran azonban, főleg ünnepnapokon – különösen pedig Szent István ünnepén, amikor nagy processziókkal idegenek is érkeztek a búcsúba – gyakoriak vol tak az összezördülések, tömegverekedések.160 A század végéhez közeledve a dokumentált esetek között egyre gyakoribbak az etnikai konfliktusok. Szent mártonban 1776-ban magyar legények egy Pintér Náczi nevezetű német polgárt és egy beszállásolt német katonát azért vertek meg a sörház előtt, mert azok ittasan, karddal fenyegetőzve állítólag fennhangon kiáltozták: „harczolly, vágd a baszom a lelke magyarját”. 161 A leggazdagabb do -154 A legidősebb kihallgatott személy például a 80 esztendős K. Tamás szentmártoni la kos. PFL GL ÚI 1767–1771. 155 „Én magam pedig estve felé vóltam a csapon a törvény b íróval edjütt és Varga Istókkal s a Péri Czigánnyal és Pázmánydi Czigány Pádár János hegedűssel edjütt. A feleségem ott nem vóltt. Én pedig nyólcz óra után a törvény bíróval, és Varga Istókkal edjütt el menvén a csapról; a törvény bíró haza ment, Varga Istók pedig velem edgyütt az én házamhoz jött. ” PFL GL ÚI 1773–1774. 156 „már lévén talán 8 óra, az gyerköczék a kik ottan hegedültek, ell takarodván, és a tanú a kályha mellett ülvén, nézte a borozó, és dősölő vendégjeit.” PFL GL ÚI 1777–1778. 157 PFL GL ÚI 1775–1776/a. 158 PFL GL ÚI 1767–1771. 159 PFL GL ÚI 1777–1778. 160 PFL GL ÚI 1783. 161 PFL GL ÚI 1776/b–1776/c. nr. 91.
