Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

III. Forrásközlések

314 SZABÓ ANDRÁS PÉTER Az 1643 elején minden tanácsos által nagyreményű ifjúként emlegetett For­gách Zsigmondnak azonban magas tisztségek helyett végül korai halál jutott osz­tályrészül. Sorsa bizonyos tekintetben hasonlít Esterházy Lászlónak (1626–1652), a nádor fiának idejekorán befejeződött életpályájához.122 Az Erdődy család vépi levéltárában őrzött levelek és a megszólaltatásukra segítségül hívott források se­gítségével reményem szerint sikerül megvilágítanom a 17. századi magyar törté­nelem egy újabb méltatlanul elfeledett személyiségét. lom.” (MNL OL P 1314. No. 14688.) 1641. december 10., hertneki vár. Forgách Zsigmond Bat­thyány Ádámnak. „Az mi az képíró állapatját illeti, hogy az könyvet még el nem készítette, és azért kegyelmed ez alkalmatossággal fel nem küldte, én könnyen elvárom, inkább is akarom, hogy kegyelmed maga megadja, hogy sem megküldje.” (Uo., No. 14691.) Az utóbbi adat Iványi Béla gyűjtésében is szerepel: IVÁNYI (1983), 226–227. 122 Esterházy Lászlóról nemrég Martí Tibor készített értékes doktori disszertációt: Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626–1652), Budapest, 2013. A kutatási eredményekről nyomtatásban megjelent: MARTÍ (2011).

Next

/
Thumbnails
Contents