Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
III. Forrásközlések
300 SZABÓ ANDRÁS PÉTER ben, Lorántffy Zsuzsannát látogatta meg Munkácson. A gyulafehérvári udvari iskola vezetőjének, Keresztúri Pálnak ekkor küldte el a fejedelem kisebbik fián, Rákóczi Zsigmondon keresztül a jezsuita Hajnal Mátyás (1578–1644) hitvitázó művét, a Kitett cégér t, amellyel a szerző éppen a református Keresztúri egyik munkáját, a fejedelemfiak 1637. évi konfirmációjára megjelentetett katekizmust, a Csecsemő keresztyén t vette célba. 47 Nem ismerjük Forgách különös gesztusának (vagy fricskájának) hátterét, mindenesetre szeptember 29-én a főúr a Lorántffy Zsuzsannát kísérő előkelő társaság tagjaként érkezett meg Sárospatakra. 48 Nem véletlen, hogy amikor 1642 végén közeledett a fejedelem örökösének, II. Rákóczi Györgynek és Báthory Zsófiának menyegzője, Forgách Zsigmond azon világi személyek között szerepelt, akik szóba jöttek III. Ferdinánd ünnepi követeként. 49 Ha nem is lett a fiatal főúr a király képviselője, saját kezdeményezéséből, feleségével együtt személyesen részt vett az 1643. február 3. és 5. között megtartott gyulafehérvári lakodalmon, az esemény után pedig hosszú jelentést írt Esterházy Miklós nádornak és Lippay György esztergomi érseknek az Erdélyben tapasztaltakról, nem annyira az ünnep külsőségeiről, amelyek szerinte a fejedelem fösvénységét mutatták, mint inkább a politikai tanulságokról. 50 Forgách Zsigmond Erdéllyel kapcsolatos politikai aktivitásának alapját kiterjedt felső-magyarországi birtokai adták. A család első itteni uradalmát még Zsigkiérkezvén, hozott ide postaképpen kegyelmednél nyilván levő keseredett ok.” MNL OL P 1314. No. 14680. 47 1640. szeptember 22., munkácsi vár. Rákóczi Zsigmond apjának, I. Rákóczi Györgynek. „Dominus Sigismundus Forgách venerat illustrissimam principissam visitatum, librumque mihi obtulerat domino Paulo Kereszturi mittendum, qui quidem meo tenui judicio indignus est ut legatur, cum sit convicio, nec adeo subtili foecundoque ingenio procreatus, nihilominus consultius esse duxi vestrae celsitudini mittere. Dum percunctarer de novis et rebus superioribus, dicebat caesarem aut certa pace ovantem, de qua ipsis spes affulget, aut armis triumphantem ad diem nativitatis Christi reversurum...” MHHD XXIV, 80. A könyv azonosításához: EOE X, 63. A Csecsemő keresztyén latin és magyar változata: RMNy III. No. 1674. és 1721. Hajnal Mátyás (anonim) vitairata, a Kitett Czégér: RMNy III. No. 1841. 48 1640. szeptember 29., Sárospatak. Rákóczi Zsigmond I. Rákóczi Györgynek. MHHD XXIV, 84. 49 1642. december 13., Sempte. Esterházy Miklós III. Ferdinándnak. Az egyházi személyek közül szerinte követként Hoszútóthy László címzetes váradi püspök jöhet szóba, a világi főrendek közül pedig Csáky László, Forgách Zsigmond vagy Prépostvári Zsigmond. Véleménye szerint jobb lenne egy világi személy, elsősorban a koránál fogva tekintélyes Prépostvári. H AJNAL (1930), 361. – A követ végül Prépostvári Zsigmond lett. 50 1643. február 15., Tiszaszentmárton. Forgách Zsigmond Lippay Györgynek (a Batthyány Ádámnak írott azonos keletű levél melléklete. MNL OL P 1314. No. 14722. 1643. február 20., Tiszaszentmárton). Forgách Zsigmond Esterházy Miklósnak. MNL OL P 123. 1. cs. I/a. Forgách Zsigmond/No. 3. – A két főméltóságnak írott levelében ugyanazokat az ügyeket és momentumokat taglalja, csaknem szó szerint ugyanazokkal a szavakkal. II. Rákóczi György és Báthory Zsófia menyegzőjéről, számos forrás kiadásával lásd VÁRKONYI (1990). Forgách Zsigmond és felesége részvételét említi egy Esterházy Miklós nádor számára a menyegzőről írott jelentés és Haller Gábor naplója is. EOE X, 357–359. ETA IV, 83.
