Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

III. Forrásközlések

EGY FELSŐ-MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS FŐÚR PENGEÉLEN 299

Forgách Zsigmond Batthyány Ádámnak írott leveleiből kiderül, hogy bizalmas tisztsége miatt az 1639. esztendőt szinte teljes egészében Bécsben kellett töltenie, és legjobb szándéka ellenére sem tudott elszabadulni későbbi sógora dunántúli birtokaira.40

Valamikor 1640-ben költözhetett végleg Felső-Magyarországra. Itt feküdtek azok az uradalmak, amelyek a Forgách Ádámmal való birtokosztály és anyjuk halála (1639) után neki jutottak.41

Az ország nyugati felében csak a Pálffy Katalintól örökölt zálogos rajkai uradalom (Moson megye) fele állt a rendelkezésére, hiszen a Nyitra és Nógrád megyei nagy birtoktesteket teljes egészében bátyja vehette kezéhez.

1640. május 12-én III. Ferdinánd Forgách Zsigmondnak és Ádámnak grófi címet adományozott, az oklevél hosszú indoklásában külön kiemelve a két fiú bécsi udvari kamarási szolgálatait.42

1643. március 6-án Zsigmondot az elhunyt Nyáry István helyére Szabolcs vármegye főispánjává nevezte ki,43

ezután tehát két fel

ső-magyarországi vármegye élén állt egyidejűleg. Néhány hónappal később, július 15-én a fiatalabb Forgách-fiú királyi tanácsosi kinevezést is kapott III. Ferdinándtól, végképp elfoglalva helyét a magyarországi politikai elit első vonalában.

44

Ahogy az a sógorának, Batthyány Ádámnak, és Esterházy Miklós nádornak (1625–1645) írott hosszú leveleiből kiviláglik,45

az 1640-es évek elején Forgách Zsigmond már az erdélyi, illetve portai hírek fontos forrásává és az erdélyi ügyek szakértőjévé lépett elő. 1640 februárjában mint rendkívüli királyi követ Gyulafehérvárott járt I. Rákóczi Györgynél, hogy megpróbálja leszerelni azokat a vádakat, amelyeket Bethlen István 1636. évi támadásának csendes támogatása miatt a fejedelem Esterházy Miklós nádorral és Homonnai Drugeth János országbíróval szemben megfogalmazott, illetve hogy információkat szerezzen a Fényes Porta európai haditerveiről.46

1640 szeptemberében pedig, már magánemberi minőség

-40 Bécsi keletű levelek az 1639. január 5. és december 14.

közötti időszakból: MNL OL P 1314. No. 14676–14679.

41 Egyelőre nem ismerjük a birtokosztályt rögzítő iratot. Pálffy Katalin halálozási évére lásd S

ZILÁGYI (1859), 94. Köszönöm Hanák Bélának, hogy az adatra felhívta a figyelmemet.

42 Eredeti: MNL OL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 110. A királyi könyvekben: MNL OL A 57. 9. köt. 515–517. Kiadása: B

ÁRTFAI SZABÓ (1910), 726–734. Az udvari szolgálatot említő bekezdés: „...iactoque in aula praefatae suae caesareae ac regiae maiestatis Ferdinandi secundi virtutum vestrarum fundamento, officio cubiculariatus insigniti pluribus annis, et postmodum etiam eadem maiestate caesarea et regia fato cedente, tu Joannes Sigismunde in aula nostra, prout etiam in praesentiarum eodem officio fungens, vos laudabiliter et fideliter gessistis.”

43 MNL OL A 57. 9. köt. 500–501.

44 MNL OL A 57. 9. köt. 531.

45 Esterházy Miklósnak írott négy levele az 1641 és 1644 közötti időszakból: MNL OL P 123. 1. d. I/a. Miklós nádornak címzett levelek – Forgách Zsigmond, No. 1–4.

46 Forgách Zsigmond 1640. február 2-án ért Gyulafehérvárra, másnap és február 10-én a fejedelem audiencián fogadta. Küldetése végeztével 1640. február 24-én ért vissza Szaláncra. (EOE X, 45–47. 265–275.) Visszaérkezése után kevéssel bátyjának galgóci (Nyitra megyei) birtokára utazott. 1640. május 11., Galgóc. Forgách Zsigmond Batthyány Ádámnak. „Erdélyből fáradva