Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
III. Forrásközlések
248 BIRISZLÓ LŐRINC OSB sodik Katonai Felmérés térképe (1806–1869).14 Általában ha egy oklevélben több birtokot említenek, azok egymáshoz aránylag közel találhatók. Ilyenek például a gyűjteményben többször is előkerülő Vál és Vereb Fejér megyében, a Pest megyei Tárnok és a Pilis megyei Horhi.15 Több oklevélben is szerepelnek a Somogy megyei Kisfalud (ma Nemeskisfalud), Debrek (ma Döbrögi puszta, Nagyatád mellett), Felsőlak és Alsólak (pontos helyüket nem sikerült megállapítanom), valamint Porog (valószínűleg a mai Porrog Somogy és Zala megye határán). Hasonlóképpen több, egymáshoz közeli, Veszprém megyei birtokot említenek néhány oklevélszövegben. Döbrönte, Nóráp és Tapolcafő ma is ugyanezen a néven létező települések. Az említett Kovácsi ma Pápakovácsi, Attya a hozzá közel fekvő Aty tyapuszta. Padrag ma Padragkút néven ismert Ajka mellett, Debres pedig Döbrés puszta néven élt tovább. A Veszprém megyei települések nevével együtt említik az oklevelekben Kiskovács és Nagykovács nevét, de ezekről pontos adatokat nem találtam. Jól azonosítható viszont a Vas megyei Rönök, mert a település ma is létezik Körmend és Szentgotthárd között. Egyszer szerepel – a középkorban még Somogy megyében – Mórichely, mely ma a Zala megye területén fekvő, Nagykanizsához tartozó Mórichelypuszta. A 18. számú oklevélben említett Körös megyei Huzarcz település pontos helyét nem sikerült felkutatnom. Az oklevélszövegek átírása során a középkori eredetiben fennmaradt szövegek esetében Tringli István, a csak újkori másolatban rendelkezésre állók esetében pedig alapvetően Oborni Teréz kiadási szempontjait követtem.16 Néhány eltérésre azonban szeretném felhívni a figyelmet. Az oklevelekben található hiányzó vagy olvashatatlan részeket – terjedelmüktől függetlenül – mindenütt szögletes zárójelbe tett három kötőjellel jeleztem, jegyzetben külön utalva arra, ha a szövegrész olvashatatlan. Azokon a helyeken, ahol egy-egy szó kiolvasása nehéz volt, a szó után kerek zárójelbe tett kérdőjel jelzi a bizonytalanságot. Az olvasást segítendő próbáltam írásjelekkel átláthatóbbá tenni a szöveget. Így még a vonatkozó mellékmondatokat is vesszővel választottam el a főmondattól; a határjáró oklevelek fő határjelei közé pedig pont került. Egyes oklevelekben előfordul, hogy néhány, latinul ragozható keresztnevet is népnyelvi, ragozhatatlan alaknak tekintettek, ezért minden esetben nominativusban állnak. Amikor ez előfordul, utánuk a vocatus 3 vagy a nuncupatus 3 parti -14 VÁLYI I–III., F ÉNYES I–IV., C SÁNKI II–III., ÖRDÖG (2002). További nagy segítséget jelentett az Arcanum DVD könyvtár sorozat negyedik darabja, mely adatbázis egyszerre tette lehetővé a keresést Vályi, Fényes és Csánki köteteiben (Arcanum IV.). A Második Katonai Felmérés térképének online elérhetősége: http://mapire.eu/hu/map/mkf_hun . (letöltés ideje 2014. augusztus 11.) 15 Apró bizonytalanságok persze előfordulnak, hiszen Tárnok a 13. számú oklevélszövegben Pilis, a 19. számúban pedig Pest megyéhez tartozik, az efféle eltéréseket Csánki is említi. Horhival hasonló a helyzet, pontos helyét és esetleges mai nevét nem sikerült megállapítanom. 16 TRINGLI (2000); OBORNI (2000).
