Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

I.Tanulmányok

VULGÁRIS LATIN ELEMEK... 25

De Bruyne barbarizmusnak nevezi a Római Zsoltároskönyvben található főnév- és igeragozási hibákat:

• unicornuorum helyett unicornium

• pomorum custodiarium helyett pomorum custodiam

• prope timentibus helyett prope timentes

• salsilaginem helyett salsuginem

• me exercebor helyett me exercebo

• terribiliorum helyett terribilium

– De Bruyne utolsó érve nagyon szellemes: Ha a Római Zsoltároskönyv Jeromos munkája, ellenfelei miért nem tettek neki szemrehányást a benne hemzsegő hibák miatt?

E találó érvek után márcsak egy kérdést kell megválaszolni: Hol van Jeromos első fordítása, amelyről a Gallikán Zsoltároskönyv előszavában beszél, és amelyről azt mondja, hogy gyorsan és felületesen dolgozott? De Bruyne megvizsgálta Jeromos 389 előtti írásait, tehát azokat, amelyek a Gallikán Zsoltároskönyv megszületése előtt készültek. 384 és 389 között Jeromos elkészítette a Commentarioli

t, azaz a zsoltárokhoz írt kommentárjait, és van néhány levele is, amely a zsoltárokkal kapcsolatos. A zsoltáridézetek segítségével de Bruyne-nek sikerült helyreállítania néhány szöveget, amelyek nem azonosak a Római Zsoltároskönyvvel, hanem inkább már a Gallikánra hasonlítanak, de mindenesetre megfelelnek Jeromos fordítási módszereinek. De Bruyne tehát feltételezi, hogy megtalálta a nyomait Jeromos első fordításának, amelynek a teljes szövege nem maradt ránk. Így tehát nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Római Zsoltároskönyv Jeromos előtti szöveg, amely a Vetus Latinába tartozik.

2. A Gallikán Zsoltároskönyv

A Gallikán Zsoltároskönyv a Római mellett századokon át használatban volt az egyházban, mint a szerzetesi és papi zsolozsma zsoltárfordítása. Szent Jeromosnak ez a fordítása került a Vulgatába, és terjedt el a Biblia más szövegeivel együtt. Nevét a 9. században kapta, amikor Alkuin – angol bencés szerzetes, Nagy Károly tanácsadója – beillesztette a Vulgatába és elterjesztette Nagy Károly birodalmában. Valójában ez a szöveg kakukktojás a Vulgatában, hiszen Jeromos a többi szöveget héberből fordította, tehát a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyvnek kellene