Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
204 ÁSVÁNYI ILONA Kedves Dávid atya bizonyára tudja, milyen alkalom ismertetett meg Botond atyával. 14 Így erősen hiszem, hogy nem véletlen vitt minket Pannonhalmára. Élmények kifejezésére nekem több érlelő időre van szükségem, mint Sándornak, remélem a „mártáskodás”15 mellett, után vagy alatt ez is megtörténik. A kertünkből való tündéri őszi rózsa és dáhlia [sic!] csokor rózsaszín árnyékából köszönti Weöres Sándorné A levélből megsejthetünk valamit abból, amit genius loci nak, a hely szellemének nevezünk. Sokszor megtapasztalt tény, hogy Pannonhalmának kisugárzása van. A látogató – legyen hívő vagy nem hívő, turista vagy zarándok, katolikus vagy más vallású, tanult vagy kevésbé iskolázott – nem tudja kivonni magát a hely hatása alól. A genius loci, a hely szelleme – megérinti az ideérkezőt. A hely a költő házaspárnak sem volt közömbös, ez mindkettőjük szavaiból érződik. „Az ottani élmények hol sustorognak, hol zúgnak, hol kiabálnak bennem...” Weöres Sándor sorait továbbolvasva akarva-akaratlanul a költőnek A teljesség felé című, majd húsz évvel korábban keletkezett munkája juthat eszünkbe összes ségében csakúgy, mint egy-egy konkrét gondolatát tekintve. Művét e szavakkal zárja a költő: Amit itt olvasol: több mint világnézet, és kevesebb mint vallás. Több mint világnézet, mert általa a dolgokat nem valamely irányból látod, hanem közös gyökerüknél tapintod. Kevesebb mint vallás, mert nincs benne szó az isteni misztériumokról, melyekről csak jelképekben lehet beszélni. Nincs benne szó Krisztusról, a testet öltött Istenről, aki szakadatlanul meghal és poklot jár az emberekért. Az itt-mondottaknak nem az a rendeltetésük, hogy elhidd őket, hanem hogy igazi lényedre, igazi világodra eszméltessenek. 16 Bár Weöres Sándor azt mondja, hogy írása „több mint világnézet, és kevesebb mint vallás”, ezt a művét mégis hajlamosak vagyunk a költő szempontjából „világnézeti-vallásos”, a magunk szempontjából „életvezetési-pszichológiai” műként olvasni. 14 Az említett „alkalom”: Botond atya látta el a szent útravalóval (szentkenet) Károlyi Amy édesanyját, és ő is temette el. Gyakran látogatta meg a költő házaspárt Törökvész úti lakásukban, ahol irodalomról, filozófiáról, vallásról, a Szentírásról beszélgettek. (Forrai Botond szóbeli közlé se nyomán.) 15 Az utalás „Mária és Márta történetére” vonatkozik a Szentírásban (Lk 10,38–42). „Mártáskodás” annyi mint sürgés-forgás, megosztott figyelem. Az egzegéták korábban Mária és Márta viselkedését, magatartását kétféle „útnak” fogták fel. A keresztény lelki irodalomban a szemlélődő és a tevékeny lelkiség példái. Az újabb magyarázatok inkább a fontossági sorrendre, az értékrendre irányítják rá a figyelmet, ahogy valójában Jézus is, aki nem ítéli el Márta tevékeny szeretetét, ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Istennel, a lelki dolgokkal foglalkozni mindennél fontosabb. 16 WEÖRES (1995), 140.
