Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
KÖZPONTI JÓSZÁGKORMÁNY VAGY GAZDASÁGI TANÁCS? 193 volt a gazdasági ügyekben való jártasság, esetleg a főapát bizalma, mint az, hogy milyen tisztséget töltött be az illető. A győri jószágkormányzó például többször is jelen volt egy-egy ülésen, de többnyire nem volt rendes tagja a testületnek. A 9. pontban szereplő 1914. esztendőből egyetlen jegyzőkönyv maradt fenn, de ebben nem szerepel a neve. 43 1886-ban Vaszary Kolos főapát újításként az ülések jegyzőkönyvének vezetésére titkárát, Haudek Ágostont is bevonta a testület munkájába. Bár utána hosz szú ideig Horváth számvevő látta el a jegyzői teendőket, 1897/98-ban Sáringer Kandid főapáti titkár (tollnok), majd a következő évben Kemény Fülöp, újabb egy év elteltével pedig Kardos Celesztin titkárok követték egymást a jegyzői munkakörben. Utóbbi 1903/04-ben irodaigazgatóként is működött, ahogy a 6. pontban olvashatjuk. Ő ezután a szentmártoni és a komáromi kerület jószágkormányzójaként (8. pont) 1910-ig a tagja maradt a kormánynak, majd haláláig a zalavári apátság jószágkormányzójaként dolgozott. A következő jegyző 1903 és 1910 között Hetyei Modeszt főapáti titkár volt, akinél ezután 10 év kőszegi tanárkodás következett, majd az 1920-as években jószágkormányzóként tért vissza ismét Pannonhalmára. Végül Weber Jácint nevét szeretném megemlíteni, aki 1910-ben szintén jegyzőként kezdte működését, majd 1916-tól főjószágkormányzóként vett részt a rendi gazdaság irányításában. Úgy tűnik tehát, hogy a 19. század végén a főapátok mellett működő titkárok azzal, hogy jegyzőként részt vettek a Központi Jószágkormány munkájában, annyi tapasztalatra tettek szert a gazdasági ügyek terén, hogy egy-egy későbbi diszpozíció során nagy valószínűséggel kerülhettek gazdasági beosztásba. A Központi Jószágkormány hatásköre Az 1872. november 4-én tartott ülés jegyzőkönyve részletesen leírja, mi a feladata a Központi Jószágkormánynak. Ezek szerint nemcsak általánosságban őrködött a gazdálkodás rendje felett, hanem birtokrészek eladása és bérlése, valamint az építkezésekkel kapcsolatos szerződések ügyében is felügyeletet gyakorolt. Az egyes gazdaságok beosztása és kezelési rendjének megállapítása szintén a testület feladata volt, valamint a termények és a gyapjú értékesítését is intézte.44 A gazdál kodás ellenőrzésének feladatát nemcsak a gazdatiszti jelentések begyűjtése révén látta el, hanem ezek valóságtartalmának ellenőrzésére, a magtárak felmérésére 43 PFL GL KJ jkv 1905–1921. 44 Ilyen kibővített ülést tartottak például 1885. szeptember 19-én, ahol a rendes tagok mellett jelen volt a füssi, a győri és a komáromi jószágkormányzó is, és elsősorban az 1886-os költségvetést tárgyalták. PFL KJ jkv 1885–1895. 1885. szeptember 19.
