Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
186 BOROS ZOLTÁN tudjuk meg tőle, hogy pontosan melyik esztendőt kell a korán kifejezés alatt érte ni. A harmadik, számunkra legérdekesebb elem, hogy a tanács a gazdasági körülményekhez igazodva folyamatosan változott, még elnevezése is módosult. Végül megtudhatjuk, hogy a kötet születésének idején, vagyis 1916-ban mint központi gazdasági kormány élt tovább. 2 A szakirodalom consessus oeconomicus kifejezés alatt a Gazdasági Tanács fogalmát érti.3 A fenti értelmezésből kiindulva azonban kijelenthetjük, hogy egy pontosan körül nem írt időben – de a 20. század elején már biztosan – más elnevezéssel, Sörös szerint központi gazdasági kormányként, a most előkerült jegyzőkönyvek szóhasználatát idézve Központi Jószágkormányként működött a bencés rend gazdasági ügyeit irányító legfelsőbb szintű testület. A Gazdasági Tanácsra visszatérve Sörös az említett monográfiában,4 majd Horváth Ádám a bencés növendékeknek készített rendtörténeti tankönyvében megalakulását az 1822-ben tartott káptalanhoz köti,5 Csóka Lajos pedig a rendi gazdálkodást vizsgálva szintén az 1820-as évekre teszi működésének kezdetét. 6 Fülöp Éva Mária, aki több munkájában is foglalkozott a kérdéssel, a Gazdasági Tanács működési idejét nagyon konkrétan 1822 és 1945 között határozta meg. 7 A kérdéskört részletesen tárgyaló monográfiájában8 arra is érdemes felfigyelni, hogy a rendkormányzat központi szervei és tényezői 9 között a Gazdasági Tanáccsal ellentétben nem szerepelteti a Központi Jószágkormányt. Csak Az uradalom munkaszervezete10 kapcsán említi meg, a számvevőszék és a különböző pénztárak számbavételekor. Ezzel tulajdonképpen azt a látszatot kelti, hogy míg a Gazdasági Tanács a rendkormányzat egyik irányító testülete volt, addig a Központi Jószágkormány az előbbinek alárendelt gazdasági szervek közé tartozott. Hogy pontosabb képet kapjunk, érdemes egy pillantást vetni a rend alkotmányának tekinthető statútumokra. Ezek alapját az uralkodó által 1746-ban kiküldött vizsgálóbizottság javaslata szerint összeállított statútum képezte, ennek keretei közé állította vissza a rend működését 1802-ben I. Ferenc király, aki 1811-ben uralkodói rendelettel is szabályozta a közösség belső rendjét.11 Novák Krizosztom főapát tervezte ugyan a rendi szabályzatok megújítását, de erre csak elmozdítása 2 PRT VI. A 331–345. 3 FÜLÖP (1995), passim. 4 PRT VI. B 938-939. 5 HORVÁTH (1915), 128–129. 6 CSÓKA (1969), 916. 7 FÜLÖP (2012), 1055. 8 FÜLÖP (1995). 9 FÜLÖP (1995), II. 2. fejezet. 12–28. 10 FÜLÖP (1995), 88–90. 11 PRT VI. B 938.
