Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

II.Közlemények

A CELLDÖMÖLKI BAROKK MONOSTORÉPÜLET TÖRTÉNETE... 143

• Az épületbelsőben néhány megmaradt 18. és 19. századi ajtón sikerült a legkorábbi fetéseket feltárni. Ezek rekonstrukciója – remélhetőleg – az épület felújításakor bekövetkezik.

A falkutatás is több új eredményt hozott:

• Sikerült feltárni azokat a részleteket, melyek bizonyították, hogy a bencés kolostort eredetileg zárt udvarosra tervezték. A meg nem épült szárnyak tervezett falvonala csorbázatban az udvari homlokzatokon több helyütt is megjelent.

• A nyugati homlokzat elé ugyanolyan rizalitot terveztek, mint amilyen a keleti és a déli homlokzat előtt is látható. A nyugati oldalon a tervezett rizalit falcsorbázata előkerült. Azt csak feltételezhetjük, hogy az északi oldalra is ilyet terveztek.

• Tisztázódott, hogy a magtár jóval később, 1875-ben épült meg. Előtte feltehetően kerítésfal zárta az udvart nyugati irányból.

• A nyugati szárny udvari homlokzatán előkerült egy árkádív, melyet elkészülte után, az építkezés félbeszakadásakor befalaztak. A templom Tárházának falán látható falkép alapján a nyugati homlokzatot öt árkádív díszítette volna, a középsőben a kocsiáthajtóval (8. kép).

• A keleti homlokzatnak kőlábazatot készítettek, benne négy pinceablakkal. A lábazatot és az ablakokat is a kutatás tárta fel. Egyúttal sikerült tisztázni a pince eredeti falkiosztását is.

• Az épületbelsőben számos nyílásáthelyezést lokalizált a falkutatás. A különböző korok igényének megfelelően helyeztek át ajtókat, nyitottak újakat, vagy éppen átfalaztak. Csak a legfontosabbakat emelnénk ki:

1. A földszinti folyosók kifutottak a homlokzatokra. A folyosók végén, azok tengelyében ablak volt. (Kivéve az emelet északi végén az apáti lakosztályt. Itt mindig kisebb tárolóhelyiség, kamra helyezkedett el.)

2. Az épület kamráját és konyháját is sikerült megtalálni, a kertbe vezető ajtóval együtt.

3. A déli homlokzat sarokszobáinak dél felé nem volt ablakuk. A mai ablakokat csak 1976-ban vagy 1985-ben törték a szimmetria kedvéért, minden történeti alap nélkül.

4. A folyosókon található fűtőnyílások feltárásával rekonstruálhattuk az épület egykori fűtésrendszerét. Ehhez nagy segítséget adtak az inventáriumok, melyekben jelölték a „kályhás” és „kályha nélküli” helyeket.