Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
138 KELEMEN ISTVÁN–NEMES ANDRÁS Október 13-án Bernardin apát tájékoztatta a főapátot, hogy a tető elkészült, a ciánozás folyik, s a kőművesek is dolgoznak. A boltokat le kellett bontani, az építési anyagból kerítést emeltek. A főapát 22-én 500 ezer P-t utalt ki az építkezésre.96 November 17-én Valerián atya arra panaszkodott, hogy a munkálatok lassan folynak, még néhány szoba festetlen és a vízvezetékhez is kell egy-két műszer. 97 December 2-án már arról tájékoztatta a főapátot, hogy a rendház földszintje lakható, az apáton és rajta kívül a többiek már beköltöztek. Jelezte, a 2 millió P kevés lesz, mert csak a villanyszerelés és a vízvezeték 1 millió P-be kerül. Kérte, a számlák kifizetésére minél előbb utaljon ki számára 1 milliót, mert az árak rohamosan emelkednek. Kevés a bútor, ágy sem kerül mindenkinek. Felfogadott egy asztalost, aki a bútorokat javítja. A perjel kiutalta a kért összeget. 98 1946. január 2-án Bernardin apát már monostori lakásából írhatta meg újévi jókívánságát a főapátnak. Nem az apáti lakosztályból, „mert az emeleti szobák lakhatatlanok: nincs ablak, kilincs, az ajtók nem zárhatók; butor, ami megmaradt, igen rossz állapotban van s igy Valerián atya még mindig a kertészlakban van [...]. Ebédlőnk a konyha s igy bizony szerzetes életről nem igen van szó, mert a magunk ügyeit a cselédség előtt mégsem tárgyalhatjuk meg. Klausurát se lehet fenntartani, hiszen Vazul és a subprior ur a földszint klauzurán kivüli szobákban, én meg a pince melletti annyira-mennyire rendbehozott szobában lakom. [...] alig néhány könyvem maradt csak meg a sok szép és értékes könyvből. A többi vagy elpusztult, vagy ott huzódik meg valahol az éji homályban. De sok kéziratom is odavan.”99 Január 10-én a főapát értesítette Bernardint, hogy az apátság tatarozási munkálataira az egyházi célokhoz rendelkezésre álló összegből 2 207 000 P-t juttatott.100 Január 14-én kelt levelében örömét fejezte ki, hogy Bernardin ismét a mo nostorban lakhat. „Majd tavasszal minden még hiányzó munkát be lehet fejezni” – biztatta. Egyúttal sajnálta az apát „szép könyvtárát, de különösen kéziratait”. 101 A szomorú állapotokról február 3-án a következőt jegyezték fel az apáti naplóba: „a mi ebédlőnk is használhatatlan nem le- [sic!, értsd: lévén] ablak, mivel a bomba tönkretette mind, s ami megmaradt, azt a 600 (!) ukrán nőnek a kolostorba telepítése teljesen tönkre tette; elpusztultak könyveink, bútoraink, s csak a puszta falak maradtak meg. Ebben a pusztításban nemcsak az oroszok, hanem a csőcselék is részt vettek.” 102 96 PFL FH, 1206/1945. 97 PFL FH, 1372/1945. 98 PFL FH, 1560/1945. 99 PFL FH, 58/1946. 100 MNL VaML XII. 2, 4/1946. 101 MNL VaML XII. 2, 6/1946. 102 PFL DAL Napló 1946–1950, 1.
