Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
A CELLDÖMÖLKI BAROKK MONOSTORÉPÜLET TÖRTÉNETE... 129 Tomasits leveléhez mellékelte a költségjegyzéket, melyet Labach Bertold perjel készített a királylátogatással összefüggésben felmerült költségekről. A jegyzék alapján képet kapunk a munkálatok volumenéről. A költségek közel 16 ezer Ft-ra rúgtak. Az épületen cserepesek és kőművesek dolgoztak. A kőművesmunkához szükséges anyagot Gayertől és Weisztől, a faggyút Pfeiffertől szerezték be. A cementlapokat Illéstől, a metlachilapokat Wallától vették. A kályhás Pfilf, a festő Kraut és Steiner, az ács Reich volt. Ditmártól két lámpát, Heittekertől három víztartó kádat, Fáytól szőnyegtartó pálcákat, Buczáktól bútorokat, a Szőnyegháztól szőnyegeket, Oberbauertől képet vettek. További mesteremberek: Csikár lakatos, Hujber bádogos, Fábián kovács, Rosenheim lakatos, Holstein és Pintér parkettások, Weitzer János asztalos, Takáts kárpitos, Kláffl politúrozó és bútorjavító. 57 Foglalkoztattak kéményseprőt, pöcegödör-tisztítót és természetesen különféle napszámosokat is. A 19. század végének fontos változása volt, hogy az udvar északi oldalán négy üzletet (boltot, bazárt) alakítottak ki. Az utolsó két helyiség november elejére készült el. Tomasits szerint szépen sikerültek, valamivel nagyobbak lettek az első kettőnél.58 Az utolsó helyiség ajtaját nem lehetett a többiekkel egy vonalba állíta ni, mivel gyenge volt az aljzat a magas tűzfalhoz, így az ajtót a takarékpénztárral szemben helyezték el. Az építőanyagot a régebbi épületekből nyerték, csak a zsindelytető, a padlózat és a külső ajtó volt új.59 December 1-jétől a bérlők birtokba vehették az üzleteket. Az elsőben olvasót áruló asszony, a másodikban egy szabó kapott helyet 100-100 Ft bérleti díj fejében. A harmadikat és negyediket 120 Ftért vették ki, a bérlők voltak egy hentes és egy borbély. A legutolsót 140 forintért egy lisztkereskedő kapta meg. „Rendkívül sokat nyertünk a boltok kiépitésével. Az udvar képe szebb, mint az elött volt, amit az eresz alatt köröskörül elültetendő fenyüfákkal még szebbé szeretnék tenni” – írta Tomasits Odó. 60 1896. május 3-i levelében Tomasits a főapátnak felemásan értékelte a székház korszerűsítésének munkáit: „A soproni festő munkája, bárhova tekintek, felháborodást kelt bennem. Minden festése fakul, de különösen a setét szinüek ugy, hogy pl. az ebédlő oldalfalai ma már széna szinüek. A kályhás munkája minden kritikán aloli. Az egész tél folyamán javitattam kályháinkat s legtöbb helyiség festése a folytonos füst következtében teljesen értéktelenné vált. [...] Az asztalos munkája, kivéve a spalettákat, sikerültnek mondható. Az ajtók ugyan nedves fából készültek, mert mind megrepedett, de ez megtörténik, ha száraz fából készittettek volna is, ha egyenesen a nap hevének vannak kitéve. A vizvezeték kifogástalan. 57 A mesterek keresztnevét a forráskutatás jelenlegi állása mellett nem ismerjük. 58 Az első két bolt „régi formája istállóépület volt”. PFL FH, 597/1895. 59 PFL FH, 574/1895. 60 PFL FH, 597/1895, november 21.