Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
JEZSUITA ISKOLADRÁMA-SZÍNLAPOK... 105 lálunk. Legelterjedtebb drámának a Kints kapáló című, mesemotívumokból épít kező komédiát tarthatjuk, amelyet a sárospataki jezsuita gimnáziumban vittek színre 1767-ben.13 Ezekhez a magyar nyelvű darabokhoz színlap nem tartozik a Czuczor-hagyatékban és más gyűjtemények dramatikus forráscsoportjában sem. A Czuczor-hagyaték két latin nyelvű drámaszövege viszont még nem keltette fel a kutatók figyelmét. A szó klasszikus értelmében vett, teljes cselekményleírást és szerepneveket közlő periocha egyik előadás esetében sem maradt ránk, de kéziratos, latin nyelvű szövegkönyvük megtalálható. Az egyik ilyen dráma a Bos ad Praesepe / Dramation / Ludis Natalis / exhi bitum című játék szövege, amely 11 oldal terjedelemben egy – ismeretlen – kéz írásával maradt fenn. A szerepneveket feltüntető címlapból és a textusból nem derül ki az előadás helye és időpontja, a színre vivő szerzetesrend neve, továbbá a darab írója sem. A címlap a darab szereplőit, azok rangját és egymáshoz fűződő kapcsolatát tünteti fel: Personae Thomas Puondus, Nobilis Anglus Carolus, ejus fraterculus Milemus, Nobilis itidem Anglus Thomae in Saltu aemulus Dromo, Servus In Interludio: Faustulus, Rasillus 14 A korabeli szokás szerint Prologus szal kezdődő előadás első Inductió ja után ária hangzott el a gyermek Jézus (Jesulus) tiszteletére, majd a II–V. Inductio után Interludiumot láthatott a közönség Carolus, Faustulus és Rasillus történetéről, 15 majd az Inductio VI–VIII. után a zárójelenettel (Inductio Ultima) búcsúztak el a színjátszó diákok a közönségtől. A címlap Scena Sondini in aedibus Puon di, in fine Theatri praesepe megjegyzést adja meg játszóhelyként, azaz Puondus angol nemes házában történnek az események, és a színpad végében egy jászol is látható. A darab címe, Bos ad Praesepe Dramation Ludis Natalis exhibitum, karácsonyi előadásra utal, valamint erre mutat az első Inductio zárásaként Carolus szájából elhangzó, Venis comlector te, Jesule mi! / Inter brachia pupule mi! kezdetű Aria is, 16 amely a gyermek Jézust köszönti. A dráma főhőse, Thomas Pondo angol nemes, aki – Staud Géza adatai szerint – két alkalommal szerepelt a 18. századi hazai jezsuita színpadon: Pozsonyban 1726-ban Gloriosus e vanitate 13 Kincskapáló, Sárospatak, 1767. Közreadta: Jezsuita iskoladrámák, RMDE XVIII. század 4/2. (1995), 353–394. 14 Bos ad Praesepe, h. n., é. n. PFKK BK. 188/I. 12//4. 1b. Az aláhúzások a kéziratot követik. 15 Figyelemre méltó, hogy a címlap az Interludium (közjáték) szereplői között Carolus nevét nem tünteti fel. 16 Bos ad Praesepe, 2b.
