Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
5 tjének összevesznek s akkor a vastag nyakú kálvanyista atpafi azt vágja a pápista szemébe, hogy tik a kérésztrü véttétek a neveteket, mer hisz a tormotokon is av van. Erre a pápista sógor azt feleli, hogy tíktéket még nem kérésztycnéknek köllene híni, hanem kakastyánoknak, mer a tormotokon kakas van. Eltérést mutat még a József keresztnév is. A kát. Józsépnek mondja s Jóska-nak becézi, a ref. Józsep-nek mondja s Józsi v. Jósfpi-nak becézi. A ref. nem tud olyan könnyen megbirkózni az egynél több mássalhangzós szókezdettel, mint a katolikus: kát. krajcár, ref. karaj cár — kát. str ózsák, ref. tr ózsák. Nyilván még több hangtani eltérés is van a kát. és ref. beszédmód között, azonban ez elenyészően kevés ahhoz a különbséghez képest, mint ami pl. a ceglédi vagy az abonyi, törteli, körösi nyelvjárás között van. Ez az eltérés a lakosság településében leli magyarázatát. S ennek tulajdonítható az is, hogy a ceglédi nyelvjárás más, mint azoké a Duna- Tisza közi városoké, amelyek kibírták a török hódoltság korszakát. Míg a kecskeméti, körösi, szegedi s részben a kiskun-halasi nyelvjárások nagyjából megegyeznek, addig azon városok nyelvjárásai, amelyek a török hódoltság alatt lakatlanokká váltak, nemcsak az előbbiektől, hanem egymástól is eltérnek. Így Cegléd nyelvjárása nemcsak Kőrös, Kecskemét, Szeged nyelvjárásától tér el, hanem a török hódoltság alatt hasonló sorsra jutott Kiskunfélegyházáétól is. S ez abból magyarázható, hogy Ceglédnek is, Félegyházának is az újabb lakossága más és más vidékről települt be. Ceglédnek a nyelvjárása nem sokban tér el az irodalmi nyelvtől, azért nem is várhatunk tőle valami különlegességeket. S már Cegléd elég nagy város ahhoz, hogy a nyelve elstriciesedjék. Ez annyival is könnyebben megy, mert olyan közel van Budapesthez, hogy az iparos osztály — vagy az ő nyelvükön mondva — a prolik naponként Pestre járnak dolgozni. A ceglédi dialektust a tanyai nép nyelvében lehet megfigyelni. Szüret, disznótor, lakodalom, névnap, temetés alkalmával pedig megismerhetni a ceglédi nép kedélyét, humorát, tréfálkozási kedvét is. Ezeket tartottam jónak megemlíteni, mielőtt Cegléd nyelvjárási sajátságának a fölsorolásához kezdenék.
