Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
Bevezetés Cegléd a Duna-Tisza közének igen tekintélyes városa. A városra vonatkozó legrégibb oklevél 1290-ből való. N. Lajos 1358-ban anyjának, Máriának, adományozta; ő pedig 1368-ban az óbudai klarisszáknak. Egészen 1782-ig maradt a klariszszák birtokában, t. i. míg II. József a rendjüket föl nem oszlatta. Ebből az időből Ceglédről sok oklevél maradt fönn, különösen sok peresirat. Cegléden ugyanis sok úr zsarnokoskodott. A ceglédiek azután az óbudai klarisszákhoz fordultak segítségért. 1514-ben nagybotú Mészáros Lőrinc, a város plébánosa, Dózsa Györgyhöz csatlakozott; s a férfi lakosság nagyrésze odaveszett a Dózsa-féle parasztlázadásba. Ezt a csapást még ki sem heverte, mikor a törökök először (1514) kifosztották. A török hódoltság alatt a város egyre pusztult, úgyannyira, hogy 1600 k. egészen lakatlan volt. Azonban a török kincstár kedvezése következtében lassanként visszahúzódott a lakosság. Ceglédnek a török uralom alóli fölszabadulása körülbelül egy időre eshetik Buda fölmentésével s így lehet az, amit a Századok-ban (1901. évf. 742.1.) olvashatunk, hogy Deáky István, ref. prédikátor, 1687-ben hazavezette az elszélledt ceglédieket Kőrösről. Mikor Rákóczi kitűzte a szabadság zászlaját, a ceglédiek eg'yszívvel-lélekkel mellé álltak. Rákóczi személyesen is meglátogatta Cegléden állomásozó csapatát. A város a szatmári béke után valamennyire összeszedte magát, azonban a 48-as szabadságharc idején harctérré vált; hol a rácok fosztották ki, hol a németek. A Bedében Perczel Mór megütközött a németekkel s megfutamította őkct. Cegléd a kiegyezés után rohamosan a Duna-Tisza közének egyik legnagyobb városává fejlődött. Cegléd nevének az etimológiájával PA1S foglalkozott. (MNy. X. 68. vö. még MNy. X. 144., Nyr. 9 :73.*). Szerinte *) A teljesség kedvéért megemlítem, hogy némelyek az 1332. k. kelt pápai tizedjegyzékben említett (N. sacerdos) Seglar-on Cegléd-et értenek (vö. Magyarország vármegyéi és városai 11. k.) Hübner Emil (A ceglédi r. k. egyház röv. tört. 1910.J a Seglar alakot íráshibának tartja. Takács József pedig (A ceglédi ref. egyház története dióhéjban), a ref. iskolai és a ceglédi városházai följegyzések alapján, azt mondja: mivel Cegléd a három kereskedelmi út középpontjában feküdt, azért Chcglet^>Cheglcd ^Cegléd.
