Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
30 helyett néha ha áll. Nem ászt adom, ha észt. Ládd én nem vizet adok, ha bort. 157. Beszéd közben gyakran használt indulati hangok v. szavak: az ellenkezést kifejező á! a kérdő hm? az utálatot kifejező e! a csendre intő s. Mutató névmási funkciójukat elvesztették s nyomósító értelmük van: ahun van-a! néd mán él . Ilyen a (té?>) te: nem ára te! Igen gyakran használt nyomósító szócska az ám is: ez ám a fajin; ugyanilyen az is: Tán nem is tudom! Mékhozzá fő jis pofoszták. De jó jis neki. Tagadást vagy rosszalást kifejező szócskák: dehogy, honné, honne mán no, nágyon, nono, ahá, énye, énnye-énnve. Szemrehányó kifejezés: no mégájj csak! 158. Nagyon gyakori a hát? kérdő szócska. Hát e hogy vq? 159. Gyakran kezdik a mondatot ne féj-el. Né féj, máj megmondalak. A mondat végére gyakran odamondják oszt megvan: Mit főző déré? Főzök valami levest, még mégmelegítém a ténnapi tőtött káposztát, oszt megvan. 160. A főnévi igenevet nagyon gyakran használják ilyen módon: elóvasni etűdöm, csak . .. méginni méktudom ... észökni észökhettem vóna; analógiásán névszók is: betegnek elég beteg vótam, szépnek szép, jónak elég jó, kutyának elég nagy kutya. 161. Hiányos mondatszerkezetek. Úgy elesett, hogy! Oda se neki! Úgy lészitta, hogy! Hot ténnap nem gyiitté! (Hogy van az, hogy nem tegnap jöttél). 162. Rövidülés eredménye: amit, ászt; amiké, akkó; ameddig, addig. Máj csak elég léssz ameddig, addig. 163. Beszéd közben gyakran hallható: aszonygya, hogy, — hogy aszonygya, hogy, — mondok, né féj, ne féj hé, — hé. 164. Jelen idővel fejezik ki a jövő időt; a múltban kezdődő s most is folyó cselekvést (lánkodik); azonban egyetlen egy kifejezésben mult időt használunk jelen idő helyett. Pl. ha ketten beszélgetnek s valaki elmegy mellettük, akkor, ha valamelyikük nem ismerte a mellettük elmenőt, megkérdezi: Ki vót e? (e helyett: ki ez?). Az akar készülőben lévő cselekvést fejez ki: Mán ténnap is még akartalak verni. Befejezés A ceglédi nyelvjárásról még eddig nem írt senki. Tehát az egyedüli forrásom maga az élő nyelvjárás volt. Ezért, ha nyelvjárásismertetésem hiányos, saját gyarlóságomon kívül ennek is tulajdonítható. Viszont, amit írtam — bízva ceglédi nyelvérzékemben — helyes, mert csak azokat jegyeztem le, amiket magam is ösmerek. Szójegyzékemből* kihagytam még
