Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
tormentilla — vérontófű, Potentilla erecta fülbe facsaró fü — fülfű, Sempervivum tectorum peszérce fü — cigányfű, Lycopus europaeus fejér hunyor — helyesen Helleborus niger auripigmentum — aranypor spanyol viola — Lupinus luteus baba — hüvelytermés nem a kertben, mert kárt tésznek, főképpen a pávák. A kőrösfát fölötte igen gyűlölik és ha valakit megmart volna is a kigyó, facsarja ki a kőrösfa levelébül a levét és azt igya meg borban; vagy ha az hideglelés rajta volna, ecetes vízben. Az sebre is tégyen efféle levelet. CCCII. A varas béka kárt tészen a kertbe, nemcsak hogy likat ás az egereknek, de azért is, hogy az ő mérges vizeletivei (akit messze elföcskendez) füveket, gyümölcsöket, szénát és más eledelt megmérgesit nagy veszedelmével mind embernek, s mind marhának. Sőt még az szájábul is oly mérges nedvességet ereszt, aki ha valamely gyümölcsre esik és az ember azt mosatlan, vagy törületlen megeszi, meg is hal belé. Ezt is olyan orvossággal űzheti el, mint a kígyót, kiváltképpen földitökkel. Ha az bojtorján füvet megtörik és azt vízbe tészik, s azt a vizet töltik a tokokban, meghalnak tüle. Áprilisbe szoktak igen kibújni az varas békák a földbül, akkor kell azért őket egy hegyes fával által verni és a sövénybe felgyukni, hogy a napon megszáradjanak és azután eltenni, mert igen jó orvosság a pestis ellen. Hasonlóképpen a kövek is, akiket bennek találnak, minden méreg ellen jó. Két kő lévél az varas békában, de nem mindenikben. Egyik a fejében, avagy inkább a feje után, fölül a nyakában, a másik a hátán az ágyéka felé. Aki az fejében vagyon, fejér; aki az hátán, feketéllő. Ahol a kő vagyon, ott meghasad a bőre; ahol hasadék nincsen, ott kő sincsen. Ha ki az követ ki akarja venni belőle, tegye a varas békát a hangya fészekbe; ennyihány nap múlva leeszik a húst róla, s ott találja mind a követ, mind a csontját. CCCIII. Madarak ellen, kik az kertben mind a magokban, s mind a földben nagy kárt tesznek. 1. Ha az vad fokhagymát, avagy kertit megfőzik és apróra metélik, 76