Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

Caryophyllus — ti. Dianthus caryophyllus

Armerium — mezei szegfű, Dianthus deltoides

Boglárvirág — Linaria bipartita (Rapaics R.)

Viola nocturna — estike, Hesperis matronalis

Apium americanum pyramidale odoratum — kúszó zeller, Apium repens

Hepatica nobilis — májvirág

Orobanche — valószínűleg Verbascum sp.

Flos passionis — Passiflora coerulea

Flos cardinalis — kardinálisvirág, Lobelia cardinalis

nem női oly nagyot, a magva is fejér vörösöcskés. A harmadik kisebb, annak virágja is igen szép világos meggyszinü, s nem olyan hosszú, a magva is fekete fényes. Ezeket jobb mégis ganajos földbe vetni, holdtöltére reggel hét órakor. Ha öt levele női, el kell ültetni újság után, mikor a Hold hatnapi, jó kövér földbe; mihelyt elsőben virágzik, mindjárt megérett a magva.

Armerium, vad szegfű. Elég hasonlatossága van a szelíddel, csakhogy a virága kisebb és sok vagyon egy bokorban. Vagyon teljes is, és együgyű is; ki tiszta vörös, ki vörös fejérrel pöttyögetett, ki tiszta fejér. Az együgyüt magon vetik, a teljeset gyökéren szaporítják.

Boglárvirág, mivel a formája olyan kerekdéd. A németek Szent Katalin virágjának nevezik; ki kék, ki kékvörös, ki fejér. Ezt is nagyon vetik a kvártélyba.

Viola nocturna, étszaki viola. A virágja olyan formájú, mint az nyári viola, hajszinü; nappal semmi szaga nincsen, hanem mihelyt elenyészik a nap, mindjárt olyan szép gyönyörűséges illatot bővölködik egész étszaka, úgyhogy ha az szobába viszi ember, bétölti azt jó illattal.

Hepatica nobilis, májgyügyü szederjes, teljes virág; csaknem olyan, mint a viola, sárga a közepi, idején kikeletkor virágzik, előbb kijön a virágja a levelénél; alacsony virágocska. Vagyon aki nem teljes, szederjes, fejér, testszinü, vörös, szederjes szinü vörös. Az együgyüt magon, a teljest gyökéren szaporítják.

Ezek s másféle virágok is vannak, kiket az táblákba köll vetni és ültetni, hanem arra köll vigyázni, hogy amely virágok, vagy igen nagy bokrosán, vagy igen magasan szoktak fölnőlni; azokat végrül köll ültetni, hogy el ne vegyék tekéntetik az több virágoknak és az táblákban lévő cifráknak.

26