Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

Lychnis byzantina — chalchedonica játul metszeni, s a csuporkábul kivévén, más edénybe, jó zsíros földbe ültetni. 3. Ennek az ágnak uj, azaz azon esztendő­béli növésnek köll lenni. 4. Aki akarja, szemre is olthatja, mint az fákat, kirül oda alá; tudniillik, ha az vén tőke valami uj szemet vert ki (ez történik Szent Bertalan nap előtt), azt gyöngén lemetszi éles ké­­secskével, úgyhogy a fája benne marad­jon; más növésnek az héját meghasitja, s abba vonssza és beköti az hasítást, amint annak a módja. így többszínű szegfüvek is nőlhetnek egy gyökéren, kihez én nem so­kat bízom; amint hogy ahhoz is, hogy két különbféle gyökeret, kétfelé messenek és kössék egyiket az másikkal öszve, s úgy ültessék el, kétszínű virágot hoz. Aki akar­ja, megpróbálhatja. 5. Bujtással is szapo­ríthatni a szegfüvet, ha az uj növés közel a földhöz és úgy meghajtják, s megmetsz­vén mint az fazecskában ültetett ágacskát, úgy temetik el az földbe, rajta hagyván az ágat a tőkéjén, de hogy a tetejét kinn köll hagyni. CXXIX. Ha ki akarja, hogy nagyobb vi­rágja légyen, sok bimbót ne hagyjon rajta, ma Lychnis hanem az aljasát leszeggassa, sőt ha egyet, kettőt, avagy legföljebb hármat hágy, an­nál nagyobb lészen. Mivel pedig az szeg­­füszálon mindenkor két bimbó női ki egy­más mellett, egyik nagyobb, a másik ki­sebb; törje le idején a kisebbiket, hagyja meg az öregbiket. Hogy pedig el ne hasad­janak a kövérségtül a szegfű virágok; mi­kor látod, hogy jó temérdekek a bimbók és két nap múlván kinyílnak, tekerd meg kétszer, vagy háromszor cérnával a bim­bónak közepit és kösd meg; azután egy penna csináló késsel igen gyöngén és egy­aránt hasítsd meg jobban az eloszlott vé­gét a bimbónak; szép rendesen és öregen nyilik. Avagy egy kis hegy etlen oil ócská­val metéljed környös-környül el a bimbó­nak zöld héját félig, mikor közel van a vi-20

Next

/
Thumbnails
Contents