Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

Szent Jakab nap — július 25.

Szent Iván nap — június 24.

obszerváció — megfigyelés, kísérlet sáf — folyadék- és gabonatároló edény

ban igen gyönyörűséges, különb-különbféle kedves szép színekkel virágzik. Az minthogy a Méltóságos Esztergami Érsek Urunk Onagysága Posoni kertében, többet hatvan különb-különbféle drága színű, teljes szegfüveknél találhatni és nagyokat, mint az öreg rósa; nemcsak oltott sötét vöröseket, de magon kőiteket is, mind fejér vörössel pettyegetetteket, s mind király szinüveket. Mikor ezek az elvetett szegfüvek virágoznak Szent Jakab nap előtt és utána, az ki tetszik és szép teljes, azt kivehetni mind földdel együtt, de jól reá köll vigyázni, hogy az föld le ne hulljon az gyökere körül és az cifra táblába ültethetni, reá vigyázván az fölül megnevezett üdőkre és jelekre; úgyhogy egymás ellenében essenek ékesen. Ha pedig fölöttébb sok az szárok, felét is lemetszhetni, hogy az többi jobban és szebben virágozhassanak. Azok mellé szép pálcácskákat verjenek és gyöngén hozzá kötözzék, hogy az szél le ne törhesse őket; ősszel ha akarja, megént hasonlóképpen kiveheti és edénybe teheti, de télben az pincébe vigye. Ha pedig némelyeket mindjárt edénybe akarna tenni, azoknak jól elmetéljék ágokat és csak ötöt vagy hatot hagyjanak, hogy még tél előtt fiatal ágyacskákat verhessenek ki. Mert egyébként elvesznek, ezek is télben az pincébe tétessenek.

CXXVI. Az kikrül pedig magokat akarnak szedni, benn hagyassanak az hosszú ágyban, ahol elsőben állottak, hanem ezeknek is jobb részét az ágainak le köll metélni és az közép derékágokat köll meghagyni, akikrül magot szedjenek. Némelyek azt tartják legjobb magnak, kinek virágja legidejébben nyílik, főképpen ha szép is. Mert ez legjobban megérhetik. Még abban is nagy obszervációjok vagyon az szorgalmatos kertészeknek, hogy annak az szegfűnek vegyék magvát, aki szép

18