Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Alexikepus, avagy Orvos kert
csak szagával pestis üdőben a házat bátorságossá tészi, a levegő ég büdös dögleletit kitisztítván füstivel és párájával. Csinálhatnak ebbül igen szagos olajt és hasznost, legvékonyabb vesszejébül és virágábul, mely a gutaütötteknek és megkeményült dagadás miatt fekvőknek igen hasznos. Vize a szívnek és gyomornak igen használ, virága a fejet és agyvelőt erősiti, ahonnat kijő, hogy igen jó légyen főfájások ellen. Némelyek nádmézzel szokták ezt csinálni mind magoknak, s barátoknak, hogy megtartsák ezen végre. Egészlen penig a rozmarin minden hideg betegségek ellen jó, a részeket és inakat erősítő és melegítő. De kiváltképpen valóbb módon és orvosképpen beszéljünk a rozmarin megtapasztalt hasznairul. Azért ennek gyökeréből vagy levelébül jövő vizét, ha megszűröd és mézzel egyben tájékoztatod és szemnek való orvosság formán egybe csinálod, igen fog használni a takony szembe folyása ellen. Mely ha meleg lesz, hozzá adhatsz tyukmony fejéret, fő alma vízzel és rósavizzel egyben. Ha magvát borral és borssal egyben iszod, a sárgaság ellen használni fog, ismét a gyomor bézárlódása és puffadtságok ellen. Gyökerét száradva s megtörve és borral megiva, a gyomor fájdalmi ellen, akár kólika légyen az, mivel gyengén tisztit, amint a ruta és a kerti isóp is, a többit a bor különb-különb elkészítési között leirom. XI. ÁGY. A levendula orvos hasznai A levendulát, mely másképpen nem igaz vagy pseudonárd, a gallusok lavandának híják, mivel föredőkben testmosásra igen kívántatik és minden kimosott egyet-mást, ha közé elegyíted, szag jóságával dicséri és mivel nem kisebbé szagos, mint a spikinárd, azért spikának is híják és áspikumnak. Ennek kalászos és elnyirható tetejét rakásokkal hordják nyárban, Paris által s meg által legyező seprűnek, de az nem tartozik orvos hasznára, melyrül most szólnunk kelletik. Minden agyvelő hidegségének, s öszvevonódott részeinek ezt használni Írják az arábiai görög és deák orvosok; ismét hogy a gyomrot erősiti és a májat teli töltségétül szabadítja. A béleket, lépet is segíti és a méhet melegíti, a hószámot méhben maradt hártyát kivészi. A levendulában sok füszerszámos gyönyörűség vagyon, s ezért a méhnek nyavalyasága ellen magva és levele igen dicsértetik; ismét jó melegítésre, förödésre, vagy porát, maradt mocsalékját a megfulladás, rothadt párás felmenetelek ellen; ismét a méhben fetrengő gyermek hamarább kiadására bévenni, virágából csepegő olaj lesz, melyet üvegbe szoktunk kivenni; a kenceficélők spica olajnak híják, oly szagos, hogy más szagos olajokat felül haladjon. Mely okra nézve a füszerszámok patikájokon kívül tartják, hogy a pézsma ember nevű jó illatot és cibet macska jó szagát, s egyebek szagát, melyet meggyőz, érezhessék; ez olaj penig mindazokra jó, amelyekre palántája, sőt nagyobbakra is. Ezeket Írtam a kerti füvekrül és csemete körökrül, melyekrül a füves és csemetés gyümölcsökre menjünk által; s azokat is ezen renddel magyarázzuk meg; ha arra először megintelek, hogy a levendulát a szagos virágok közé nem számláltam, mivel egészen levele s virága szagos, mely dolog az ötödik ágyban leírandó virágokban fel nem találtatik. Mivel mindazáltal levele nélkül virága leszakasztathatik, ha ki a virágok közé tészi, ellene nem állok. 182 én r* I?
