Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Alexikepus, avagy Orvos kert
serrel egyben. Ágyék és csipőcsont fájdalma, ismét oldalad és melled nyavalyája, vagy belső oldaltagok dagadási ellen, adj bé egy drachmányit, egy kalánnyi ecettel s mézzel éhomra. Azonképpen a melankolikusoknak és elméjekben megtébolyodtaknak s félelméseknek egy drachmányi, egy kalánnyi ecettel s mézzel használ. Ismét éhomra vacsora előtt is béadhatni, szemnek csipássága s nagy fájdalma ellen. Ezenkívül az oly köszvény ellen, mely a mozgást ugyan elfogja. Borral egyben hasznosan adhatod bé. Utolszor a toki golyóknak megdagadása ellen éhomra két drachmányit béadni használ. Eddig irtunk a balsamfürül, melynek orvos históriáját eléggé elterjesztettük, mivel tudtuk, hogy nagyerejü palánta és minden kertekben közönséges. VIII. ÁGY. A basiliom orvos hasznai A kerti basiliom (mivel némely mezei, némely ennivaló) annyira közönséges, hogy kevés ház ablaka légyen, s kevés virágos kert, melyek ennek szagát ne éreznék, annyira szagos és kedves, az honnat ocimumnak is híják, mely szó jő az ógörög szóbul, s annak magyarázatja penig annyit teszen, mennyit ez a szó szagoskodom. Az ujgörögök Psellust követvén basilicumnak, azaz királyinak hívják, mely szóval mind a gallusok, mind a magyarok élnek; talán arra nézve, hogy csak a királyi kertekben teremne, vág}' hogy szagosodására nézve királyi volna. De ezek orvos hasznaira nem tartoznak, melyekrül most Írnunk kelleték. A régiek kévéssé egyeznek felette, ha hasznos-é vagy nem ételben; Chrysippus régi orvosdoktor a gyomornak ártalmasnak mondja lenni, Galenus és Aegineta Pál, kivetendő nedvessége miatt, mellyel a belső részeknek árt, ételbül eltiltották (melyet érts a mód nélkül való véle élésrül), kívül penig részeiden nem tiltották. Akik ellenkező Ítéletben vadnak, Dioskorides és Plinius ezeket mint hazugságokat nevezik, azt tartván, hogy a gyomornak használ, mivel ecettel egyben annak dagadásit elűzik. Nyilván valamint hogy a mód nélkül való véle élést nem dicsérem, úgy elhittem, hogyha módjával élsz véle, használ. Mivel aki ezzel bőven, mint más vetemény paréjokkal él, béliben nehézségeket szenved; ha penig fösvényebben él véle, mintegy orvossággal, belső hasznait megérzi. A gyomrot lágyítja, szelet elűz, vizeletet indít, s az asszonyoknak tejeket szaporítja. Ha megtöröd, s orrodba tészed, prüsszögtet, mely ha eljő, engedni kell néki. Szagával szomorúakat vidámit, félelmeseket bátorít, s varga téntával egyben a szömölcsöt elveszti. A szerelmet izgatja, melyre nézve mind lónak, szamárnak forgások idején hasznosan adhatod bé. A véle való élés megbizonyitja azt is, hogy ecettel egyben elbágyadóknak, ismét az hideg okbul főfájóknak, rósavizzel vagy ecettel egybe. Dioskorides azt mondja, hogy árpalepénnyel, ecettel és rósavizzel egyben, ha rákened, tüdődaganatot orvosol; és vize a főbül való csepegéseket szárasztja, s magvát ha iszod, nehéz vizeletet indít, aminthogy a fekete sár teremtő holmik ellen is segítséget mutat. írja Plinius, hogy Chrysippus orvosdoktor azt irta, hogy igen eltávoztassuk a basiliomot, mivel a kecskék ezt gyűlölik, melyek noha minden egyéb füvet megesznek, egyedül ezt igen kerülik éhen is, mely dolgot Sotion görög is feljegyzett; ki ezenkívül az állítja, hogy akik basiliommal élnek, megbolondulnak, s hozzá adja, hogyha amely nap basiliomot ettél, megmar a skorpió, soha meg nem gyógyittathatol. 179
