Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Alexikepus, avagy Orvos kert

hét, ha a fokhagymát spika, melyet spikenárdnak is hívunk; olajban vagy fejér s bár akármi szinü violában megtöröd, s ritka ruhában, mintegy hosszú kerekdéd zacskóban bécsinálod, s a méhbe dugod; úgyhogy* mikor akarod, kivonhasd. Ugyanis igy a megálló hószámol erősen megindítja és a méhet nagy gyönyörködtetéssel illeti, s tisztítja; úgyhogy innét sokaknak ut nyittatott a méhekben való fogadásra, melyről egyébaránt kétségbe estek volt.

Itt el nem hallgatom azt, hogyha a fokhagyma darabot meghámzod, sütöd és fájó fogadra tészed, igen segíti azt; hogyha hideg oktul vagyon a fájdalom, melyet megtapasztaltunk, a fecskefü gyökerekben is megtörve. Továbbá ha a fokhagymát borral öszvetöröd és szitán által töröd, igen használ a kigyómarás ellen, ha mindjárt iszod és keserű vereshagymával a megmarattatott részt szorgalmatosán dörzsölöd, vagy flastromot csinálsz reá, vereshagymával fügelevelet és köményt öszvetorvén, melynek helye lészen más mérges állatok marásokban is. Ezen fokhagyma centaureával, melyet rhaponticumnak, földi epének, vérállitó fűnek is hívnak, vagy kétféle fügével a vizi kórságosoknak igen használ, amint Diodes bizonyítva; de ezt bizonyosabban cselekeszi a zöld fokhagyma, ha borban koriándrommal egybe töröd, s iszod. Melyre a füvekrül iró poéta vgrseit előhozni, nem lesz héjában való munka, ki a sok hagymárul igy ir.

Hippocrates Írja, hogy méhbül gyermeket Fokhagyma füst kihoz, ha táplálhat méhet. Sárgaságot gyógyít jó koriándrommal Egyben, Prajcagoras ezzel s jó nyers borral, A földi epével vizi korságosnak,

Béadja Diodes és arenásoknak. Gondolván, hogy lészen haszna munkájának,

S jó kimenetele nagy fáradtságának.

Telt virágú nárcisz

163