Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
Törökszegfű pomagránát — gránátalma, Punica granatum berekenye — házi berkenye, Sobus domestica szeid melegségét meghüvesitik és kedves álmot indítanak, s a nehéz leheletet, melynek sok étek miatt alája vettethetel, midőn a gyomorbul és májbul felfelé igyekeznek, aláfelé nyomják. A vér hévség megengesztelésére penig hasznosabb lészen megsavanyitott ugorkát, vagy dinnye s görögdinnye belső bélit enni vacsora előtt jó üdővel; vacsora után penig barackot, vagy pomagránátot és válogatott nyers almákat, meg annyi kenyérrel, vagy hamuban sült pogácsával. A savanyu gyümölcsöket, melyek a sár hévségét megoltják és az ételt kévántatják, sok üdővel ebéd előtt kell enni; aminémü a meggy és félig megért szederj. De akár asztal előtt egyed, akár jóval azelőtt, reá semmit ne igyál, hanem ha félnél, hogy keserűségeket torkod nem szendvedheti, vagy gyomrod, mivel akkor kicsiny levet felül inni vagy vizes bort, avagy penig nádmézet, fog használni. Azért akik éhomra a citromot, narancsot, vagy savanyu pomagránátot esznek, azt ne cselekedjék nádméz nélkül. Ami a megrekesztő gyümölcsöket illeti, vadnak ezek közül olyak, melyekben soha ne egyél; ha körtövélyt öttél mindjárt birsalmát ne egyél, ismét berekenyét, nastzlpolyát; ellenkezőképpen ha ezt etted, emebben ne egyél. De a bérekesztő és szorító gyümölcsök között vagyon különbség, mert némelyek szoritnak csupa csak népességekkel, mint a nyers mogyoró, mások penig természetek szerént szorítok; ismét ezek közül némelyek gyengén szoritnak, mint a körtövély; mások erősen, mint a birsalma, berekenye, nas[z]polya és egyéb hasonló izü gyümölcsök. Ismét ezek közül némelyek szagosak, s fűszerszámosok, mások nem; némelyek édesek, mások nem. A szorító gyümölcsök felől közönségesen azt tartsad meg, ha csupa csak nehéz-148