Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
ség, hogy egyed, hanem haszonra és egészségre nézve. Azért akik ezzel élnek, minden esztendő részében reá vigyázzanak, minémü nyavalyákban eshetnek, mind az égnek helyheztetésébül, s mind ez ételbül. Továbbá mivel nyári napban a vér igen felbuzdul, ősszel penig száradó forma, azért ez üdőkben szabados hideg és nedves gyümölccsel élni a vérnek megmér - téklésére. Ismét mivel a meleg miatt az ember teste megritkul és apró lyukai megnyílván a természeti melegség könnyen kimégyen, azért akkor élni kell kicsinnyé szorító gyümölcsökkel, aminémüek a kévéssé keserűek, savanyuk és szorítok. Mely üdőben illendő, hogy savanyu holmikkel éljünk, a természeti belső meleg megoltására, vagy könnyebbitéséré. Hozzá adom azt, hogy a levegő égnek szárazsága a hasat gyakorta megszárasztja, amely miatt nyárban meg kell nedvesíteni édes és nedves gyümölcs ételével. Melyek segítsége álmot is hoz, melyet a szárazság többire megakadályoztat. Ezekkel való élés használni fog a szomjúság ellen is, ismét a máj, szív, száj, gyomor melegségének kész orvoslása. Ezeket szorgalmatosán eszükben vévén, úgy gondolom, könnyen megtudhatjuk a gyümölcs hasznát; amint megmondhattuk olyképpen megválogatván, hogy hév nyárban és száraz ősszel nem szinte kell tiltani. Ami az egészség megtartását illeti, bizonyos régulául tedd fel azt, hogy a gyümölccsel soha se élj akár nyersen, akár főzve, amig jól meg nem fő és ér. Ezek közül kirekesztem a fáji szederjét, mely jó minekelőtte tökéletesen megfeketedik, mivel akkor a vért megocsmányitja és a rothadtságra utat nyit, ismét kelevényeket, tüzes keléseket és Szent Antal tüzet indit. És ezért a meleg országokban, amikor efféle szederj igen sok, az egész nemzetségen folyó, s közönséges és dögös nyavalyák igen uralkodnak, hanem ha a hasmenés tartóztatja meg. Meg kell embernek óvni magát a gyümölcstül, amelyben számtalan sok a féreg, vagy magánosán belől rothad. Melyet abbul tudhatsz ki, ha belső részében természet szerént való melegségeket levetkezik, s igaz izeket magokkal nem hordozzák. Az honnat lészen, hogy efféle gyümölcsök a mindennapi, rothadó hidegleléseket magokkal hordozzák, hanem ha ezeknek nyerseségek, hasmenéssel semmivé lészen, vagy munka után sok izzadtsággal vagy másképpen a testbül kimégyen. Meg kell ezenkívül tartani, hogy egyszersmind sokféle gyümölcsöt ne egyél, akármint legyenek egyarányu természetüvek. Úgymint ha édes szilvát eszel hasinditásra, egyszersmind ne egyél cseresznyét, hanem vagy ezt vagy emezt csak magánosán egy kevés üdővel több étel előtt. így a füge és szőlő gyümölcsével egyszersmind nem jó élni, noha mindenik hasat indit, de csak külön; úgymint az uj és ért fügékkel oly módon, s időben amint Írtam. Ezek hogy ugyan igazán használjanak és hasat indítsanak, levet igyál felül reájok, vagy egyéb valami illendő nedvességet. De mindazok, akik sárral telik és akiknek májok, gyomrokkal egyben meleg, jobb lesz hideg italt felül inni, másoknak bort. Hogyha mind a kettőt egyszersmind eszed, reá vigyáz, hogy azt asztal közben ne cselekedjed, hanem előtte; kiváltképpen ha uj és ért lészen. Mert igy a szeleket nemcsak előmozdítaná, hanem még az ételnek rotyogását is segítené, a hasnak nagy felháborodásával. Ezekhez való az, hogyha szőlőt eszel, bort felül ne igyál, hanem valami levet, vagy hideg vizet. 146
