Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)

ség, hogy egyed, hanem haszonra és egészségre nézve. Azért akik ezzel élnek, minden esztendő részében reá vigyázza­nak, minémü nyavalyákban eshetnek, mind az égnek helyheztetésébül, s mind ez ételbül. Továbbá mivel nyári napban a vér igen felbuzdul, ősszel penig száradó forma, azért ez üdőkben szabados hideg és ned­ves gyümölccsel élni a vérnek megmér - téklésére. Ismét mivel a meleg miatt az ember tes­te megritkul és apró lyukai megnyílván a természeti melegség könnyen kimégyen, azért akkor élni kell kicsinnyé szorító gyümölcsökkel, aminémüek a kévéssé ke­serűek, savanyuk és szorítok. Mely üdő­­ben illendő, hogy savanyu holmikkel él­jünk, a természeti belső meleg megoltásá­­ra, vagy könnyebbitéséré. Hozzá adom azt, hogy a levegő égnek szárazsága a ha­sat gyakorta megszárasztja, amely miatt nyárban meg kell nedvesíteni édes és ned­ves gyümölcs ételével. Melyek segítsége álmot is hoz, melyet a szárazság többire megakadályoztat. Ezekkel való élés használni fog a szom­júság ellen is, ismét a máj, szív, száj, gyo­mor melegségének kész orvoslása. Ezeket szorgalmatosán eszükben vévén, úgy gon­dolom, könnyen megtudhatjuk a gyü­mölcs hasznát; amint megmondhattuk olyképpen megválogatván, hogy hév nyárban és száraz ősszel nem szinte kell tiltani. Ami az egészség megtartását illeti, bizonyos régulául tedd fel azt, hogy a gyümölccsel soha se élj akár nyersen, akár főzve, amig jól meg nem fő és ér. Ezek közül kirekesztem a fáji szederjét, mely jó minekelőtte tökéletesen megfeke­tedik, mivel akkor a vért megocsmányitja és a rothadtságra utat nyit, ismét kelevé­­nyeket, tüzes keléseket és Szent Antal tü­zet indit. És ezért a meleg országokban, amikor efféle szederj igen sok, az egész nemzet­ségen folyó, s közönséges és dögös nyava­lyák igen uralkodnak, hanem ha a hasme­nés tartóztatja meg. Meg kell embernek óvni magát a gyümölcstül, amelyben számtalan sok a féreg, vagy magánosán belől rothad. Melyet abbul tudhatsz ki, ha belső részében természet szerént való melegségeket levetkezik, s igaz izeket ma­gokkal nem hordozzák. Az honnat lészen, hogy efféle gyümölcsök a mindennapi, rothadó hidegleléseket magokkal hordoz­zák, hanem ha ezeknek nyerseségek, has­menéssel semmivé lészen, vagy munka után sok izzadtsággal vagy másképpen a testbül kimégyen. Meg kell ezenkívül tartani, hogy egy­szersmind sokféle gyümölcsöt ne egyél, akármint legyenek egyarányu természe­­tüvek. Úgymint ha édes szilvát eszel has­­inditásra, egyszersmind ne egyél cseresz­nyét, hanem vagy ezt vagy emezt csak magánosán egy kevés üdővel több étel előtt. így a füge és szőlő gyümölcsével egyszersmind nem jó élni, noha mindenik hasat indit, de csak külön; úgymint az uj és ért fügékkel oly módon, s időben amint Írtam. Ezek hogy ugyan igazán használjanak és hasat indítsanak, levet igyál felül reá­­jok, vagy egyéb valami illendő nedvessé­get. De mindazok, akik sárral telik és akik­nek májok, gyomrokkal egyben meleg, jobb lesz hideg italt felül inni, másoknak bort. Hogyha mind a kettőt egyszersmind eszed, reá vigyáz, hogy azt asztal közben ne cselekedjed, hanem előtte; kiváltkép­pen ha uj és ért lészen. Mert igy a szeleket nemcsak előmozdítaná, hanem még az ételnek rotyogását is segítené, a hasnak nagy felháborodásával. Ezekhez való az, hogyha szőlőt eszel, bort felül ne igyál, hanem valami levet, vagy hideg vizet. 146

Next

/
Thumbnails
Contents