Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Túzokvártán
Külön értékei a párhuzamosan futó, a dombvonulatra merőlegesen haladó szekérutaknak, hogy a bevágódás miatt különleges mikroklimatikus hatások lépnek fel. Az útszegélyekben a növény-és állatfajok torlódnak és összeszorulnak, a koncentrációban még olyan kultúrszökevényekkel is találkozhatunk, mint a sárgabarack, a fehér eper, vagy jól megvan azért néhány senyvedt szilvasat] is a kökényes bozót szomszédságában. A közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris), a nagy pacsirtafü (Polygala major), a borsfu pereszlény (Clinopodium vulgare), az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare), sőt többféle zsálya és a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) mind arra utalnak, hogy a növénytakaró még mindig rendkívül gazdag. A tatárjuharos tölgyes pedig már önmagában is érték, még ha ez a növénytársulás már erősen sérült, s csak a kísérő fajok alapján rekonstruálható megfelelően. A madárvilágról ugyancsak érdemes néhány szót szólni, egyrészt az utak menti fás cserjések, másrészt a szakadékos részeken a gyurgyalagok, parti fecskék fészkelő helyei miatt. A csenkeszes társulások, az egyes jellegzetes és védett fajok markáns jelenléte az Albertirsa-Pilis környéki természeti értékek fontosságát megnöveli. Ebben azonban mind az Irsay-, mind a Szapáry-családnak, a tiszttartóik ökológiai gondolkodásának is szerepe volt. Az utókor, a jelenkor természetvédői és a jövendő számára nagy szerencse látni e vidéket, amely sok tekintetben nagyon különbözik az Alföld egészétől. A Hársasban az útépítéskor kiszedett fatuskókkal a nádas vizének eltömése és hatása a nádas vízfoltjaira, kifejezetten bűn volt, ezzel elvéve a vadak, sőt madarak itatóhelyét: vagyis az ökológiai látásmód nem érvényesült. Még időben van, megakadályozható a még nagyobb kár, igaz csak többletköltséggel, hogy számos természeti érték ne jusson a Farkasakasztó körtvélyfa sorsára, hanem inkább őrizzük meg a tölgyeket is, mint azt teszi az Albertirsai Baráti Kör, amikor jeles szülötteit a város névvel jelöli meg. E sort Hídvégi Lajos emlékfája nyitotta meg, de már fája Zólyomi Bálint akadémikusnak is, aki a Dolinában sokat dolgozott az 1950-es években. CKU2002. 10(18): 13. A HOMOKVILÁG RITKA NÖVÉNYEI A Pillangósvirágúak, újabban inkább Hüvelyesek családjaként ismert nagy rendszertani egységben számtalan faj található. A csüdfüvek az egyik érdekes, többnyire védettséget élvező fajok nemzetsége. Főbb jellemzőjük, hogy homokon vagy löszgyepeken élnek, nagyon sok faj megvan Cegléd környékén is. A nálunk 90
