Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)
lábai vékonyak és hosszúak. A lábujjaik ízülete alatt gumók, kapaszkodó szervek helyezkednek el. Az erdei béka szürkészöld-bamás, ami mindkét nembeli egyedeknél a nász idején hangsúlyosabbá válik. A hímeknek nincs hangzacskója, ezért nászuk csendes, eltérően a legtöbb faj zajos udvarlásától. Vízben párzanak, a megtermékenyült petéket csomókban hagyják hátra a nőstények. 40 nap elteltével kelnek ki az ebihalak. A lárvaállapot 2 és fél hónapig tart, utána a kis békák elindulnak az erdő sűrűjében, ahol rovarokat fognak, a bőrük pedig nem szárad ki a párás levegőn. Nagyon kedvelik a bozótosokat, a nőstények ilyen részek talajába ásva magukat telelnek, de a hímek vízben, tavacskák iszapjában vészelik át a telet. Az erdei béka és az óriás zöld gyík, ahol megél, ott bizonyosan a rézsikló (Coronella austriaca) is megtalálható, mivel mindkettőre nagyon szívesen vadászik. 60-80 cm hosszú, bamásszínű, sötét foltokkal díszített a háta. Szalagos csíkjainak köszönheti, hogy sokszor összetévesztik a keresztes viperával, pedig az errefelé legalább száz éve teljesen kipusztult, ugyanakkor a rézsikló szimmetrikus fejpajzsai ennek az összetévesztését teljes mértékben kizárják. A nőstény a nász után 7-15 tojást rak a fészekbe, s másfél hónap múlva bújnak elő az ivadékok. Ezek hasa téglavörös, találó nevét a kis siklók külleméből kapta. A zsákmányát a hajlékony testének köszönhetően speciális módon teszi ártalmatlanná, ugyanis rendkívül óvatosan és észrevétlenül képes áldozatát megközelíteni, amelyet azután váratlanul megragad. Néhányszor körültekeredik az élő táplálékán, megfojtja és egyben elnyeli azt (akárcsak az óriás boa!). Számos babonás történet fűződik hozzá, ezért is irtották e fajt. Az erdei sikló (Flaphe longissima) pedig tojásfeltörő apparátussal rendelkezik, ezért a talaj színén és alacsony bokrokon fészkelő madarak tojását és fiókáit is előszeretettel gyéríti. A kockás sikló (Natrix tessellata) hazánkban igen ritka, természetesen nem is fordul elő Nagykőrösön, de erre szintén az vonatkozik, mint mindegyik hazai siklóra: Ne bántsd! A sziszegésük ellenére semmiféle veszélyt sem jelentenek, a sziszegő siklók nem mérges kígyók... CKU 8 (32): 13. ERDEI HANGYAVÁRAK ÉS PÓKLYUKAK A Szegedi Egyetem ökológus professzora, Gallé László hosszú évek óta s nyaranta egy különleges élet-együttest vizsgál a ceglédberceli Gerje-lapály gyepén. Ezek az érdeklődésre számot tartó lények a hangyák, amelyeknek hatezer faja él a Földön. Európában csak kétszáz faj, s nálunk mindössze csupán hetven 69
