Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)
Látszólag nyert ugyan az ember kis területet, de általa elveszített egy másik, hatalmas természeti értéket. Ilyen áron azonban sose legyen fejlett mezőgazdasági termelés, mert az egyben súlyos környezeti károsultságot is sejtet. A komis tárnics a mohó termelési céloknak esett áldozatul, most pedig még az a parányi termőhelye Ceglédbercelen is végveszélybe került. Nagyon nagy baj, hogy az igazi értékek iránti érzék, a kapzsiság még mindig ennyire motiváló tényező - sokaknak, felülkerekedik. Pedig a tárnicsnak, sőt a támicskának számos kerti változatát lehetséges és szokták termeszteni, lehet benne gyönyörködni, a szedett virág ugyanis még ősszel is gyorsan elhervad. Akkor pedig miért kell a milliókban mérhető természeti károkozás? Ha e faj - többekhez hasonlóan - nem tud magot érlelni, elmarad a megújulása, a faj terjeszkedése. A virágok a hajtások csúcsán, vagy a hajtások felső harmadában jelennek meg, szeptember-októberig növekednek a tövek, s képesek folyamatosan virágozni is. Éppen ezért nem szabad az ilyen termőhelyeinken kaszálni és legeltetni a növényzetet a magérlelésig. A dunántúli lúcosok, vegyes tű-és lombos erdők nyiladékaiban szeptember végéig nyílik a fecsketámics, a G. asclepiadea, s az errefelé meglévő tárnicshoz hasonló dunántúli területeken virágzik a Szent László tárnics, a G. cruciala, amelyet a néphit szent lovagkirályunkhoz köt, mert nyíllal ő választotta ki, mint gyógynövényt. Mindez a nomádok körében szokásos gyakorlat volt, akárcsak a lovagkorban megmaradt hagyomány s gyakorlat formájában. Nálunk e 3 faj a gyakori, noha a Diószegi-Fazekas-féle Füvészkönyv még 16 fajt ismert! Különben Szt. László füvének regéjét Clusius írta le az 1583-ban kiadott műve függelékében. Gyökere gyógyító hatású, belőle készült kivonatot gyomorkeserű likőrök készítéséhez használják. Főleg a veseműködéssel kapcsolatos nyavalyák orvoslásához való, de ugyancsak igen hatásos a köszvény ellen. Az Alpokban él a G. lutea, azaz sárga tárnics faj is, amely kb. egy méter magas, hatalmas karógyökere szolgáltatja az igazi tárnics-ital nyersanyagát. Hegyvidéki tájak jellegzetes itókája Európában. A komis tárnicsot, mint említettük, nem e célból gyűjtötték, hanem a virága miatt, így a szertelen gyűjtése okozta veszélyeztetettségét. Gógányban, a Tőzegesben és rövid ideig a Pörösi nádas kisebb foltjában fordult elő a tőzegpáfrány, a Thelypteris palustris. Nádasokban, lápréten, égerlápon foltokban van még az Alföldön. Július-szeptember folyamán hozza termőképleteit, s páfrányvolta miatt rá is érvényes a hagyomány, hogyha valaki bármiféle páfránynak a „magvából” tud szerezni, azt valami nagy szerencse éri. Nos, ez még a boszorkányoknak sem sikerült sosem, akik pedig a gyakori fekete bodzában laknak; pontosabban a fácskának a belében. Esetleg ilyenkor a gyümölcsének gyűjtése idején „mentesek” tőle a bokrok?! Nos, még ezek a bodzalakó boszorkányok sem tudtak páfránymagot gyűjteni a német mítoszok tanulsága szerint, mivel nem ismerték a botanikát... Viszont, ha valaki mégis találkozik e fajjal, ne szedje ki, mert díszítő értéke messze nem akkora, mint amilyen kárt teszünk általa a természetben. A tőzegpáf67
