Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Baglyok Cegléden
mány fogy naponta, mert irtják és vágják: irtják hozzá nem értés, vágják passzió és üres haszonszerzés céljából az ittlakók és rejtésen betelepedett lakosok is. Az erdősítésnek nem lehet az eperfa ellenlábasa, sőt inkább a segítője. Az is csak akkor következik be, ha az ember hagyja e természetes rendszert működni, mert önmagában nyárfával, akáccal, juharral nem lehet stabil élő környezetet teremteni, amelyben a gyomok ellenfele a herbicid kezelés, a rovaroké a peszticid és egy csúcsragadozó a parlagfűben osonó vadász. Lehetnek ilyen helyek is, nem vitás, de ahol a szőlő és az eperfa adott nagyszerű együttest, ott erre emlékeztetni kell az errefelé sikereket építgető embereket. így nem céltalan múltba nézetés, hanem egy elfelejtett gazdasági ág(azat) felelevenítése és értékteremtés a cél. Az eperpálinka pedig a Cegléd-Vezseny közti vonalon megtermelve, újból sikeres termék lehetne - ismét... Az előbbi adatok 1990. évi állapotot rögzítették, vajon azóta a rendszerváltozás kiváltotta gazdasági változások milyen képet festenek nekünk az eperfák oldaláról? Éppen ezért amit bővebben és részletekbe menően megírtunk egyik Studiakötetben, bizony a ceglédi pénzügyőri ún. SZÜNY-könyvek pótolhatatlan adatokat rejtenek a ceglédi eperpálinkáról. Vajon őrzik még valahol e könyveket, vagy a fákhoz hasonlóan az enyészet martalékául estek? CKU 2001. 9 (43): 12. NÖVÉNYRITKASÁGOK A CEGLÉDI TEMETŐKBEN A temetők valaha a város szélső útjai mentén helyezkedtek el, mint ahol van jelenleg az Újvárosi temető. A Ref. Öregtemető és a Mező u. Ev. temető összefüggése nyilvánvaló, mint az is, hogy valaha ezek egybefüggök voltak a Csengettyűs temetővel. A Kálvária temető és a Széchenyi úti Ref. Kistemető ugyancsak összetartozott. A keresztény felekezetek mellett az izraeliták temetőjét már az Újvárosi új temetőben jelölték ki; ezzel együtt a Széchenyi úti temetők képzik Cegléd régi temetőit. A jóval korábbi, középkori temető pedig a mai Szt. Kereszt-templom körül helyezkedett el, a korszak gyakorlatának megfelelően, ennek azonban esetleges virágaival palinológiai vizsgálatokból lehetne valamit feltárni. Mindezt azért volt szükséges tisztázni, mert a temetői virágkultusz változásait, történeti fázisainak jellemzőit, illetve a Nagyalföld lösz-és futóhomok dombjainak eredeti flóraelemeinek visszaszivárgását épp ezekben a temetőkben lehet elvárni... A sírköveken 10-12 különféle zuzmófaj, 3-4 jellegzetes mohafaj, sőt civilizációs hatások következtében számos értékes faegyed, cserje is megél a ceglédi temetőkben. Ostorfák, amelyeket a madarak is terjeszthettek, vagy meggyfák és 49
