Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Baglyok Cegléden
Fészkelő hely kiválasztásában igen találékony, odvas eperfákban, sőt az egyik csemői tanyán a kútgém odvábán is fészkelt már kuvik. 2-7 db között változik a fészekbeli tojásszám, ez mindig a táplálék lehetőségektől is függő; ezzel jól szolgálja és segíti a sajátos ökológiai egyensúly megmaradását. A mezei pocok, a házi- és mezei egér, elvétve a pelék és a cickányok, télen pedig az apró madarak, s egész évben pedig a fiatal madárkák gyérítői. Sokkal jobban veszélyeztetett, mint az erdei fülesbagoly, mivel a hangja miatt a pihenőhelyek megfigyelhetők. A puskás emberek pedig nem lankadnak... Gyöngybagoly (Tyto alba) újabban nem költ felénk, mert a fészkelő helyüket (tornyokat) nemrégiben renoválták s a háborgatást viszont nem tűrik. A hóbagoly [Nyctea scandicá) pedig csak téli vendégként érkezik ide, a Fertályos kaszálók s a Cigányszék egy meghatározott részén tudtuk eddig pár egyedét megfigyelni. Havas tájon valóban elég nehéz észrevenni, a vadászatát kilesni, szemmel követni. CKU 1998. 6(7): 9. FEKETE- ÉS SÁRGARIGÓ, A FÜLEMÜLE A feketerigó (Turdus merula) az 50-es évek óta fokozatosan az urbán (városi) fauna és az állandó, nem költöző fajok csoportjába került; így ma azt tudjuk róla, hogy az emberi települések területén fészkelő feketerigók csak esetlegesen vonulnak délre. A tölgyesekben, ligeterdőkben fészkelő populációk azonban még a mediterránban telelnek, ez megerősíti azt a teóriát, miért is vonulnak, költöznek valójában a madarak. A feketerigó nagyon jól tűri, szinte keresi az ember közelségét. Ez a szokása csak az I. világháború körüli időkig nyúlik vissza. Február folyamán a hímek dala erőteljes, a nász 2 hétig tart, a kialakult párok felváltva ülik a fészket. A tojó 4-5 tojást rak, s 2 hét múltán kelnek ki a fiókák, s további 2 hét szükséges a kirepülésükhöz. A fiatal madarak csőre és lábai élénk narancssárgák, később szürke feketévé válnak. Szinte hasonló módon fészkel, mint a balkáni gerle, sőt erdőben még a talajon is ülheti a tojásokat. Urbán közegben 3 nemzedéke is lehet. A rovarokat jelentős mértékben pusztítják, az esetleges gyümölcskár, amit a kertekben okozhatnak, elhanyagolható. Télen a hómentes avart emelgetve, a dermedt rovarkártevőket gyűjtik, vagyis a hasznuk még a vegetációs időn kívül is megvan. A sárgarigó (Oriolus oriolus) dala folytán aligha akad ember Cegléden, ki nem kedvelné e fajt. A dalán kívül, az emberi környezet keresése miatt is szerethetjük, hiszen olykor-olykor van mód is gyönyörködni bennük. Mindig lombos fákon fészkel, az akácfától a cellulóznyárig szinte minden fajon megfigyelték már a fész40
